töltsd le a
LEAP kutatási jelentést
ide
Kedves Olvasók!
A következő oldalak „Interdiszciplináris tanulmány a Kolozsvár Metropolisz Övezetben élő fiatalok szükségleteiről, hiányosságairól és lehetőségeiről” című projekt eredményeinek összefoglalását tartalmazzák. A projekt 2020 januárja és augusztusa közt valósult meg, kivitelezésében a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar Közegészségügyi és Kommunikációtudományi Tanszékei, Románia, a Kolozsvári Kulturális Központ és a PONT Csoport közösen vett részt.
A projekt ötlete azon kezdeti megbeszélések során merült fel, amelyeket a Botnar Alapítvány indítványozott a fiatalok egészsége és jólléte kapcsán Kolozsváron, 2019 második felében. Időközben a Botnar Alapítvány szerepvállalása a Kolozsvár Metropolisz Övezet serdülői és fiataljai kapcsán megerősődött, és OurCluj kezdeményezéssé körvonalazódott.
A LEAP célkitűzése az volt, hogy átfogó, multi- és interdiszciplináris módon értékelje a Kolozsvár Metropolisz Övezetben élő fiatalok szükségleteit és lehetőségeit úgy, hogy az ökoszisztéma-nézőpontot érvényesítse, illetve az értékelés eredményei kapcsán felmerülő kezdeményezéseket fogalmazzon meg a jövőre nézve.
Amit ebben a jelentésben olvashat, olyan ismeretek összefoglalása, amelyek a Kolozsvár Metropolisz Övezetben élő serdülők és fiatalok szükségleteire vonatkoznak, továbbá amelyek az érdekelt felek feltérképezéséből, kvalitatív és kvantitatív kutatásból, valamint az érdekelt felekkel való megbeszélésekből származnak. Olvashat ezen kívül olyan szakpolitikai ajánlásokat is, amelyek az azonosított kihívásokra szolgálhatnak megoldásként. Az alkalmazás elősegítése érdekében ezeket négy csoportra osztottuk: egészség, tanulás, részvétel és támogató környezet.
A COVID-19 világjárvány jelentős kihívások elé állította teljes társadalmunkat. A világjárvány kitörésekor projektünk már zajlott, ennek megfelelően módosítanunk kellett rajta annak érdekében, hogy megküzdhessünk a lezárási intézkedések által állított akadályokkal. Fél év pandémia után látjuk, hogy mennyire fontos a jóllét mindannyiunk, különösképpen a serdülők és fiatalok, számára.
A jelentés gyakorlatba ültethető elemeket mutat be szakpolitikai javaslatok, tevékenységek és kezdeményezések formájában. Reméljük, hogy ezeket minél több, a Kolozsvár Metropolisz Övezetben lévő érdekelt fél hasznosítani fogja.
Egy ilyen komplex munka nem valósulhatott volna meg számos ember és intézmény támogatása nélkül. Hálásak vagyunk a Botnar Alapítványnak a felvállalás finanszírozásáért, valamint a projekt teljes lefutása alatt tanúsított folyamatos támogatásért. Köszönetet mondunk továbbá többezer embernek, akik a projekthez személyesen járultak hozzá: a kvalitatív és kvantitatív kutatások, valamint az érdekelt felekkel való megbeszélések résztvevőinek, és a projekt Tanácsadó Testületének.
Reméljük, munkánk sokban járul majd hozzá az OurCluj kezdeményezés fejlődéséhez, és nagy érdeklődéssel várjuk a projekt azon következményeit, amelyek az eljövendő hónapokban és években a Kolozsvár Metropolisz Övezetben élő egészséges, aktív, elkötelezett és sok mindenre képes fiatalok életében megmutatkoznak.
A LEAP csapata
A.A kutatás folyamata
A LEAP-projekt 2020. január 27. és augusztus 30. közt bontakozott ki, és gyors, részvételen alapuló értékelési módszert alkalmazott annak érdekében, hogy azonosíthassa a Kolozsvár Metropolisz Övezetben élő fiatal generáció (10–24 évesek) szükségleteit, észlelt hiányosságait, valamint lehetőségeit.
Kontextus
A Kolozsvár Metropolisz Övezet. A Kolozsvár Metropolisz Övezet (KMÖ) Románia nyolc legnagyobb metropoliszi övezeteinek egyike, lakossága 411 379 ezer fő, amelyből 324 276 él Kolozsváron, a többiek a város körül fekvő 17 településen. A metropolisz övezetet magába foglaló Kolozs megye a 41 romániai megye között népsűrűség szerint a nyolcadik, a városi népsűrűség szerint pedig a harmadik helyet foglalja el. Az elmúlt évek során Kolozsvár a kísérletezés és az innovatív megközelítések helyszíne volt, ezáltal mind regionális, mind pedig országos értelemben olyan trendeket állított fel, amelyek az ifjúsági szerepvállalást, a fiatalokra összpontosító városi innovációkat helyezik előtérbe. A KMÖ és a további 7 romániai metropolisz övezet együttesen az ország vállalatai profitjának 70%-át, a GDP 70%át teszi ki, miközben itt él az ország népességének 50%-a, új munkahelyeket hoz létre, és a leggyorsabb népességnövekedési mutatókat mondhatja magáénak. Kolozsvár – és tágabb értelemben a KMÖ – számos, az ifjúságot megcélzó független kezdeményezés fejlődésének ad otthont (például Európa Ifjúsági Fővárosa 2015-ben).
A Kolozsvár Metropolisz Övezetben élő fiatal populáció. A Romániában élő összes ember közül a 10–24 évesek a teljes népesség 16%-át teszik ki, pontosabban 3,28 millió főt; 48,4%-ot fiatal férfiak és 51,6%-ot fiatal nők. Kolozsváron 2016-ban a 10 és 14 év közötti serdülők száma 31 959 volt (16 403 fiú és 15 556 lány), akik közül 19 823-an városi és 12 136-an vidéki környezetben éltek. A 15–19 éves korosztály esetében 31 336 fiatalt rögzítettek (15 939 fiú és 15 397 lány); eloszlásuk hangsúlyosabb a városi környezetben (18 560 fő), míg vidéki környezetben 12 776-an éltek. A 20–24 éves korcsoportba 2016-ban összesen 34 830 fiatal tartozott (17 705 férfi és 17 125 nő), nagy hányaduk városi környezetben élt (21 628-an), míg 13 202 volt a vidéki környezetben lakók száma.
Általános megközelítés
A LEAP-projekt fő célkitűzése az volt, hogy különböző módszerek révén a legszélesebb spektrumon tudja felmérni a Kolozsvár Metropolisz Övezetben lezajló ifjúsági fejlődéssel kapcsolatos nézeteket.
A kutatás megtervezésében nagy hangsúlyt kapott annak biztosítása, hogy minél több érdekelt felet lehessen bevonni, miközben megmarad az interdiszciplináris jelleg. A célok érdekében a projektterv nyolc tevékenységet foglalt magába:
1.
A nemzetközi, országos és helyi tudományos szakirodalom áttekintése a fiatalok jóllétének témakörébe tartozó, nagy prioritású területek azonosítása és meghatározása érdekében. Az eredmény négy nagy prioritású terület meghatározását tette lehetővé: Egészség, Tanulás, Részvétel, Támogató környezet. Ezeket kellene megcélozni helyi kezdeményezések szintjén annak érdekében, hogy a Kolozsvár Metropolisz Övezetben élő fiatalok jóllétét elősegíthessük.
2.
Az érdekelt felek feltérképezése: ide értünk minden szereplőt, amely tevékenységeket végez a fiatalokkal és a fiatalokért. Ennek eredménye egy könnyen hozzáférhető adatbázis, amely részletes információkat tartalmaz mindazokról a szervezetekről, amelyek ifjúsági programokat szerveznek a Kolozsvár Metropolisz Övezetben; ez egy olyan jelentés, amely áttekinti az adatbázis fejlesztését, illetve információkat is magában foglal a Kolozsvár Metropolisz Övezetben működő érdekelt felekről, valamint bemutatja az adatbázist és az összegyűjtött információk vizsgálatából származó legfontosabb eredményeket.
3.
Egy kvantitatív kutatás, amely 4, a serdülőket, fiatalokat, szülőket és tanárokat megcélzó kérdőívből áll, 1127 válaszadóval rendelkezik (amelyből 125 gyerek – 10–17 évesek, 531 fiatal – 18–24 évesek, 371 szülő és 100 tanár). Ennek eredménye egy részletes jelentés, amely arról számol be, hogy a serdülők, fiatalok, szülők és tanárok hogyan gondolkodnak a kutatás 4 fő témájához (egészség, tanulás, részvétel és támogató környezet) kapcsolódó számos problémáról. Az adatbázisok ugyanakkor további vizsgálatok számára is elérhetők.
4.
Egy kvalitatív kutatás, amely serdülőkkel (10–14 évesek) készült online, írott interjúkból (N=63), 15–17 éves fiatalokkal (N=28), valamint 18–24 éves fiatalokkal (N=36) készült online fókuszcsoportos beszélgetésekből és online World cafe beszélgetésekből áll. Ennek végső eredménye egy, a serdülők és fiatalok jólléttel kapcsolatos percepcióiról, az általuk megtapasztalt problémákról, az általuk elképzelt megoldásokról, valamint a jóllétük szempontjából általuk releváns résztvevőkről beszámoló részletes elemzés.
5.
A rendszerszintű hiányosságok azonosítása, olyan felgyorsított folyamat, amely a projekt előkészítő szakaszai során, a szükségletek és lehetőségek felmérésére elvégzett elemzés előzetes eredményeire alapul, és amelynek kimenete egy, a rendszerszintű hiányosságokat azonosító lista, amely egyben illusztrálja is a serdülőket és fiatalokat érintő legfőbb strukturális problémákat.
6.
Az érdekelt felek szerepvállalása a projekt során többször is előtérbe került, és a következő elemekből állt: (1) online közvéleménykutatás, amely az intézményi résztvevők nézőpontját mérte fel a fiatalok szükségleteivel és lehetőségeivel kapcsolatban (53 válaszadó – 39, fiatalokkal és serdülőkkel foglalkozó civil szervezet részéről, 12 közintézmények részéről, 2 magánvállalatok részéről); (2) egy sor online konzultáció, amelyek a rendszerszintű hiányosságok mértékének azonosítására összpontosítottak, és amelyek négy tematikus csoportban, 55 érdekelt fél bevonásával történtek, valamint (3) egy online szavazás (40 résztvevővel), amely lehetővé tette a szakpolitikai és intézkedési javaslatok priorizálását.
7.
Szakpolitikák elemzése: létező, a fiatalokra, valamint az egészségre, tanulásra, részvételre és támogató környezetre vonatkozó helyi, regionális, országos, európai és világszintű stratégiai keretek áttekintése, különös tekintettel a fiatalokra, de a hasonló profilú városok által alkalmazott lehetséges jó gyakorlatokra vonatkozó esettanulmányokat is áttekintettünk.
8.
Szakpolitikai ajánlások megfogalmazására került sor egy szakértői csoport által: 150 olyan szükséges intézkedés, amelyek a rendszerszintű hiányosságok megoldását célozzák meg, és amelyeket a konzultációk alkalmával az érdekelt felek javasoltak. Ennek eredménye egy olyan jelentés, amely szakpolitikai intézkedéseket és közbeavatkozásokat javasol a négy területen: Egészség, Tanulás, Részvétel és Támogató környezet. A jelentés részét képezi ugyanakkor egy szakpolitikai és intézkedési prioritásokat, valamint az érdekelt felek főbb kategóriáira vonatkozó javasolt intézkedéseket tartalmazó lista is.
OBJEKTÍV JÓLLÉT
EGÉSZSÉG
TANULÁS
RÉSZVÉTEL
TÁMOGATÓ KÖRNYEZET
SZUBJEKTÍV JÓLLÉT
Élettel való megelégedettség
Affektív egyensúly
B.A LEAP keret
Jelen kutatásában a LEAP a fiatal generáció jóllétének perspektíváját részesíti előnyben, vagy azt, hogyan tudja a városi vagy metropoliszi környezet lehetővé tenni a személyes egészséget, a tanulást és részvételek jelenlétét egy támogató városi környezetben a fiatalok számára.
OBJEKTÍV JÓLLÉT
EGÉSZSÉG
Az egészség egyéni és társadalmi meghatározó tényezői
Egyéni jellemzők és stressz; Otthoni környezet; Kortárs csoportok; Jogalkotási problémák; Közösségi egészségügy
Egészséget javító és az egészségre kockázatos viselkedésformák
Étkezés; Testedzés; Alvási mintázatok; Szerhasználat; Sérülések és interperszonális erőszak; Szexuális viselkedés
Egészségügyi problémák
Fertőző és nem fertőző betegségek; Mentális egészség; Szexuális egészség
TANULÁS
Tudásbeli eredmények
Iskolai környezet
Kortárs kapcsolatok; Tanár–diák viszony; Nemi/Etnikai egyenlőség; Oktatási könyvtárak; Digitális eszközök és megoldások
Nem formális oktatás
Szociális készségek: kreativitás, együttműködés, problémamegoldás, kommunikáció; Elismerés
A munkavállalás jövője
Hivatásgondozás
RÉSZVÉTEL
Segítő kapcsolatok/az önállóság támogatása
Otthon; Iskola; Kortárs csoportok; Közösség; Szociális és szakmai kapcsolathálók
Lehetőségek a társadalmi-kulturális-civil szerepvállalásra
Kultúra; Civil szerepvállalás; Szabadidő; Sport; Önkéntesség; Nemzetközi tapasztalatszerzés
Részvétel és vezetés
Résztvevői folyamatok; Ifjúsági szervezetek (formális és informális); Vezetői támogatás
TÁMOGATÓ KÖRNYEZET
Infrastruktúra
Ifjúsági központok, információs pontok és hubok; Játék és szórakozás; Lakhatási infrastruktúra; Tanulási és munkakörnyezet; Mobilitás és közlekedés
Közszolgáltatások
Egészségügyi/Szociális szolgáltatások; Oktatási szolgáltatások; Ifjúsági információs rendszerek
Szakpolitikai keret
Ifjúsági jogok; Ifjúsági finanszírozás; Stratégia, cselekvési tervek és egyéb szakpolitikák
SZUBJEKTÍV JÓLLÉT
Élettel való megelégedettség
Affektív egyensúly
A LEAP-kvadráns azt az alkalmazott keretet mutatja, amelyet a LEAP-projekt alkalmazott annak érdekében, hogy a Kolozsvár Metropolisz Övezetben élő fiatal generáció esetében azonosíthassa a cselekvési prioritásokat. A kvadráns gerincét a jóllét fogalma képezi. A jóllétre úgy tekintünk, mint egy egyensúlyi állapot az egyén pszichológiai, társadalmi és fizikai erőforrásai, valamint az egyén által megtapasztalt pszichológiai, társadalmi és fizikai kihívások között.1
A serdülők és fiatalok vonatkozásában a jóllétet úgy határozták meg, mint „...egy dinamikus állapot, amely fokozódik, ha az emberek el tudják érni személyes és társadalmi céljaikat. Ez mind objektív (a háztartás jövedelme, oktatási erőforrások és egészségügyi állapot), mind pedig szubjektív (boldogság, az életminőséggel kapcsolatos percepciók, élettel való megelégedettség) indikátorok kapcsán értelmezhető.”2
A serdülők és fiatalok jóllétének objektív és szubjektív mutatóit nemzetközileg alkalmazták a serdülők és fiatalok szükségletei, hiányosságai és lehetőségei fejlődésének azonosítására, valamint a városok és közösségek képességeinek felmérésére a serdülők és a fiatalok igényeire való válaszadás tekintetében. A serdülők és fiatalok jóllétét értékelő eszközökben használt objektív és szubjektív jólléti mutatók azonosítása, listázása és összehasonlítása után– amelyeket egyébként az ifjúságbarát városok és közösségek fejlődésében, a fiatal generáció életének javítását megcélzó globális intézkedésekben, a városok rugalmasabbá tételét megcélzó kezdeményezésekben is alkalmaznak –, négy olyan nagy prioritású területet azonosítottunk, amelyekre a LEAP-projekten belül nagy hangsúly fektettünk: Egészség, Tanulás, Részvétel és Támogató környezet.
Ez a továbbiakban bemutatásra kerülő négy terület, valamint a szubjektív jóllét mutatói képezik a projekt tevékenységeinek alapjait. A következő oldalak a négy terület mindenikére vonatkozóan kínálnak információkat a fiatalok és az érdekelt felek működő percepcióiról, a rendszerszintű hiányosságokról, szakpolitikai ajánlásokról, valamit nagy prioritású intézkedésekről.
C.Egészség
1. Meghatározás
A LEAP-projekt az egészségdefiníció kapcsán osztja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nézetét, amely az egészséget úgy határozza meg, mint „a teljes testi, mentális és szociális jóllét állapota, és nem csupán betegség- vagy fogyatékosságnélküliség”; „annak mértéke, hogy mennyire képes az egyén vagy a csoport megvalósítani törekvéseit, illetve kielégíteni szükségleteit, valamint megváltoztatni a környezetét, vagy megküzdeni vele”1, továbbá „a mindennapi élet erőforrása, nem az élet célja; egy pozitív fogalom, amely hangsúlyozza a társadalmi és személyes erőforrásokat, valamint a fizikai képességeket is”. Következésképpen a LEAP-projektben az egészség három komponensére fókuszáltunk: általános egészségi állapot (pl. fertőző és nem fertőző betegségek), az egészség szociális meghatározói (pl. egyéni jellemzők, családi környezet, kortárs kultúra, közösségi támogatás), illetve az egészséget védő és az egészségre káros viselkedésformák (pl. táplálkozási mintázatok, fizikai aktivitás, szexuális viselkedés, interperszonális erőszak).
2. A résztvevők szempontjai
2.1. SERDÜLŐK ÉS FIATALOK SZEMPONTJAI
2.1.1.Kvantitatív kutatási eredmények
A felmérés egészségügyi összetevőjének célja az volt, hogy önértékelés alapján képet alkosson a serdülők és fiatalok egészségi állapotáról, vala mint rákérdezzen arra, hogy mit tesznek ők saját testi és mentális jóllétük érdekében.
Általános egészség.. A fiatal válaszadók (18–24 évesek) 66%-a úgy gondolja, hogy egészségesnek lenni fontos/nagyon fontos számára, a fiatalok két- harmada kedvezően értékeli saját jelenlegi egészségi állapotát. A válaszadók 94%-a sem a serdülők, sem a fiatalok körében nem számol be krónikus betegségekről. Ugyanakkor, a serdülők 29%, a fiatalok 23%-a szenved valamilyen allergiától. Gyakori alvási problémákról a serdülők 16%, a fiatalok 24%- a számol be.
Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. A válaszadókat megkérdeztük, hogy történt-e valamikor olyan, hogy egy éjszakát kórházban kellett tölteniük. Igennel a serdülők 48%, a fiatalok 58%-a válaszolt.
Az egészséget védő, illetve az egészségre káros viselkedés.
- Táplálkozás. A fiatalok 77%, a serdülők 72%-a aggódik időnként a tesképe, a súlya vagy a táplálkozási szokásai miatt. Kétségeikre adott válaszként, a fiatalok változtatnak táplálkozási szokásaikon (kevesebbet esznek, egészségesebb élelmiszereket fogyasztanak, felhagynak a szénsavas és cukros italok fogyasztásával, vásárlás helyett saját maguk készítenek ételt), rendszeresen kezdenek edzeni, pszichológiai tanácsadáson vesznek részt vagy táplálkozási tanácsadó segítségét kérik. A serdülők arról is beszámoltak, hogy sportolnak, illetve szüleiknek is beszámolnak kétségeikről. A serdülők 59%, a fiatalok 48%-a végez rendszeres testedzést.
- Egészséges szexuális viselkedés. A serdülők 95%-a szerint iskolájukban nincsenek szexuális nevelési órák, és 80%-uk gondolja úgy, hogy ezekre szükség lenne az iskolákban. A fiatalok 96%-a gondolja úgy, hogy az iskolákban szexuális nevelés órákat kellene szervezni. A fiatalok 71%-a szexuálisan aktív. Nyugtalanító eredmény, hogy a fiatalok 19%-a semmilyen eszközt nem használ a nemi úton terjedő betegségekkel szembeni védekezésre. A nem kívánt terhesség megelőzésére a gumióvszer használata a legygyakoribb (39%), amelyet a szájon át bevehető fogamzásgátlók használata követ (12%). A fiatalok 14%-a semmilyen fogamzásgátló módszert nem alkalmaz. A fiatalok körében a szexszel és fogamzásgátlással kapcsolatos információszerzés legfőbb forrása az internet. A barátok is viszonylag fontosak a két témakör kapcsán való tájékozottság tekintetében. A fiatalok majdnem egyharmada konzultál nőgyógyásszal szexuális kérdésekről (31%), valamint kér útmutatást fogamzásgátlás témakörében (32%).
- Mentális egészség. Azt is megkérdeztük a fiatal válaszadóktól, hogy aggódnak-e néha a hangulatuk, mentális egészségük, szorongásaik miatt, illetve hogy beszélnek-e valakivel, amikor ezek a kérdések számukra aggasztóvá válnak. Míg a három kérdés miatt aggódók aránya meglehetősen magas (57–68%), megnyugtató, hogy a fiatalok többsége megbeszéli problémáit valakivel.
- Szerhasználat és sérülések elleni védekezés. A dohányzás az ifjúság széles körben elterjedt szokása, hasonlóan az alkoholfogyasztáshoz, amely úgy tűnik, rutinszerű a fiatalok körében. Kimagaslik azon válaszadók aránya is, akik azt nyilatkozták: soha nem viseltek védőfelszerelést kerékpározáskor (76%).
Ez a szakasz feltárta, hogy a legfiatalabbak nagyra értékelik az egészségességet, tényleges magatartásmódjaik egy része nem tükrözi a saját egészségükre való erős odafigyelést. A dohányzás, alkoholfogyasztás, valamint a szexuális életben tapasztalható elővigyázatlanság különösen aggasztó témák. Biztató ugyanakkor, hogy alacsony a krónikus betegségben szenvedő serdülők és fiatalok száma, valamint hogy azoknak a fiataloknak, akiknek aggodalmaik merülnek fel érzelmi jóllétükkel kapcsolatban, van valakijük, akivel problémáikat megbeszélhetik.
2.1.2. Kvalitatív kutatási eredmények
A LEAP-projekt kvalitatív kutatásában online írott interjúk (62, 10–14 éves serdülővel) és online fókuszcsoportos beszélgetések (28, 15–17 éves és 36, 18–24 éves fiatallal) révén tártuk fel, hogy a KMÖ- ben élő serdülők és fiatalok hogyan határozzák meg az egészséget, és milyen problémákat, megoldásokat és a változások milyen hajtóerőit kapcsolják a hat, egészséghez köthető témához (Mentális egészség, Szexuális egészség, Interperszonális erőszak, Szerhasználat, Táplálkozás, Fizikai aktivitás).
Egészségmeghatározások
- A 10–14 éves serdülők az egészséget mint „a betegség hiánya” írták le, vagy mint „békességesség”, „belső egyensúly” és „mentális egyensúly”; a jó egészségi állapotot pedig az egészséges étkezésnek, a fizikai aktivitásnak, a természetben eltöltött időnek, a mentális egyensúlynak, a pozitív társas érintkezéseknek, a játszásnak és a megfelelő higiéniának tulajdonítják.
- A 15–17 éves serdülők az egészség leírására olyan szavakat használtak, mint „egyensúly”, „lelki nyugalom”, „mentális egészség” vagy „lelki egészség”, és kiemelték, hogy a fizikai egészség és a mentális egészség összefüggenek. Az ebbe a korcsoportba tartozó résztvevők úgy gondolják, hogy egészségüket a testmozgás, az étkezési mintázatok, az alvási mintázatok, a szerhasználat, a túlterhelt időbeosztás és a transzverzális készségek együttesen befolyásolják.
- A 18–24 éves fiatalok szerint az egészséget „a betegségek hiányá”-tól a „célok elérését és a kitűzött tevékenység végrehajtását lehetővé tévő fizikai és mentális állapot”-ig többféle módon meg lehet határozni. Egészségmeghatározásában ez a korcsoport nagyobb hangsúlyt fektet a mentális egészségre, mint a testi egészségre. Szerintük az egyén és a társadalom közötti öszszefüggés kiemelendő mint az egészséget befolyásoló tényező, hasonlóan a szerhasználathoz vagy a társas kapcsolatok minőségéhez.
- Részletesebb meghatározások. A résztvevők az egészséggel kapcsolatos hat téma mindenikéhez kapcsolódóan komplex definíciókat fogalmaztak meg sokszor említve az egyensúly fogalmát, ugyanakkor kiemelték, hogy a hat téma összefügg egymással az egészségügyi állapot meghatározásakor. A meghatározások mindenik téma esetében a viselkedésre, kognícióra, valamint az érzelmekre fókuszáltak; egészségügyi problémákkal kapcsolatos példákat is magukba foglaltak (pl. nemi úton terjedő betegségek, depresszió, túlsúlyosság), valamint egészségvédő és az egészségre káros viselkedések részletes mintázatait adták.
Problémák. Megoldások. A változás hajtóerői.
Problémák. A résztvevők percepciója szerint a fiatal generáció olyan kihívásokkal küszködik, mint érzelmi problémák, hangulatváltozások, depresszió, szorongás, zavartság, alacsony önértékelés és magas stressz. A szerhasználatról magas kockázatú megküzdési mechanizmusként gondolkodnak, amelyhez a fiatal populáció gyakran és mérlegelés nélkül fordul. A szexuális viselkedést is kockázati tényezőnek tartják, mivel a szexuális interakciókat nagyon korán elkezdik, több szexuális partnerrel, és nem alkalmaznak fogamzásgátló módszereket sem. Az interperszonális erőszak a résztvevők mindennapjainak részét képezte elemi iskolás koruktól kezdődően, ami társadalmi kirekesztettséghez, önelhanyagoláshoz, diszfunkcionális interperszonális kapcsolatokhoz, valamint önbizalomhiányhoz vezetett. Az egészségtelen táplálkozási mintázatok, valamint a testmozgás csökkenő trendjéről a fiatal generáció jelenleg is létező problémaként számolt be. A résztvevők minden egészségügyi problémával kapcsolatban megfogalmaztak olyan egészséget meghatározó tényezőket, mint a családi környezet, a kortárs csoport, az iskolai környezet, a közösség, a rendszer és a kultúra.
Megoldások. A fiatal populáció egészségügyi problémáival kapcsolatban a résztvevők mind a hat, egészséggel kapcsolatos témában számos és változatos megoldást javasoltak, amelyeket az alábbiak szerint csoportosíthatunk:
- Online és helyszíni egészségnevelési órák, amelyek: a. applikációkat, online platformokat és a közösségi médiát használnak; b. mind iskolai, mind pedig iskolán kívüli környezetben elérhetők; c. mind a gyerekeket, mind pedig a szülőket, tanárokat és a közösség tagjait megszólítják; d. kortársoktatást tartalmaznak; e. kapcsolatba léphetnek olyan szakértőkkel (pl. táplálkozási tanácsadók, sporttrénerek, pszichológusok), akik a fiatalok felé megfelelő és pozitív attitűdöt tanúsítanak.
- Gyakori események (pl. fesztiválok, figyelemfelhívó kampányok), amelyek a kolozsvári fiatalokat és a szakértőket, életkorban közel álló térnerekkel és „valós, egészséggel kapcsolatos élettörténetekkel” (pl. erőszak áldozatai, függőségen átesők) rendelkező emberekkel összekapcsolják.
- Elérhető, megfizethető és hozzáférhető közösségi egészségügyi szolgáltatások (pl. online platformok, alkalmazások, telefonvonalak, iskolai orvosi rendelők, iskolapszichológusi tanácsadás, táplálkozási klubok, fiatalbarát edzőtermek), amelyek egyénre szabott egészségvédelmi programokat biztosítanak interdiszciplináris együttműködés keretében.
- Egyéni és közösségi mentalitásváltás az alábbiak révén: 1. A felnőttek mentális és szexuális egészségről, zaklatásról vagy szerhasználatról való gondolkodásának megváltoztatása; 2. a közösség segítése abban, hogy hogyan gondolkodjon a fiatalok egészségügyi problémáinak komolyságáról; 3. a segítségkérő viselkedés destigmatizálása; 4. a fiatalok segítése abban, hogy újragondolják a szexuális kapcsolatokra vonatkozó nézeteiket, valamint, hogy hogyan integrálják a táplálkozást és a testmozgást az életükbe.
A változás hajtóerői. Amellett, hogy saját magukat és kortársaikat tekintik a változás hajtóerőinek, a résztvevők hasonlóan tekintenek szüleikre, tanáraikra és különböző érdekelt felekre is (pszichológusok, orvosok, lelkészek, szexológusok, táplálkozási szakemberek, sporttrénerek, állatsegített terápiát nyújtó terapeuták, közegészségügyi szakemberek, szociális munkások, rendőrök, az önkormányzat és a helyi közigazgatás képviselői, a minisztérium képviselői a Közegészségügyi Igazgatóság, valamint a Megyei Tanfelügyelőség részéről, civil szervezetek képviselői, a főbb egyetemek és főiskolák képviselői, helyi termelők és helyi gazdák, szabadúszók, művészek, vállalkozók és ifjúsági szervezetek képviselői).
2.2. AZ ÉRDEKELT FELEK SZEMPONTJAI
Mindent egybevetve, a kérdőívünket kitöltő válaszadók majdnem háromnegyede (53 intézmény/civil szervezet/magánvállalat képviselői) úgy gondolja, hogy az elérhető egészségügyi szolgáltatások nem megfelelőek. A válaszadók csaknem 5%-a értékelte a közegészségügyben a serdülők és fiatalok számára elérhető szolgáltatásokat nagyon jónak, miközben 5%-uk nagyon rossznak tartja ezeket. Az érdekelt felek többsége az egyenlőtlenséget emelte ki a Kolozsvár Metropolisz Övezetben élő fiatal generációt érintő legfőbb problémaként; hangsúlyos diszkrepanciák mutatkoznak a különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférések terén, beleértve az egészséget és az egészségnevelést is. Az érdekelt felek által említett legfőbb egészségügyi problémák:
- Az egészségnevelés és az egészséget fenntartó viselkedésre való nevelés hiánya;
- Egészségtelen életmód (pl. dohányzási szokások, kevés testmozgás, alkoholfogyasztás, védekezés nélküli szex), valamint a kortársak részéről érkező nyomás fontos megatározó tényezők;
- Iskolai zaklatás, valamint a felnőttek nem elég képzettek az erőszakos magatartás kezelésében;
- Infrastrukturális hiányok az egészségmegtartó viselkedésmódok támogatásában: sportlétesítmények, kávézók, elérhető zöldterületek;
- Az iskolai egészségügyi (fogorvosi) szolgáltatás hiánya a vidéki környezetben;
- Családi támogatás hiánya az új, egészséges életmód kialakításában.
3. Az érdekelt felek feltérképezése
Annak ellenére, hogy a Kolozsvár Metropolisz Övezetben élő fiatalok körében az egészségügyi problémák jelentősek, az érdekelt feleknek csak legkisebb csoportja foglalkozik az egészség témakörével. A jóllét egy vitális, azonban alulfejlett terület, ha az érdekelt felek oldaláról. Kis szereplőket foglal magába ez a csoport, akik kis költségvetéssel rendelkeznek, legtöbbször magántulajdonban állnak egy-egy szervezet formájában, és általában nagyon specializáltak. Ezen érdekelt felek székhelyei a városban vannak, azonban nagyon töredezett a hálózatuk, gyakran küszködnek működtetési gondokkal (személyzet, finanszírozás, know-how), ez természetesen függ attól a környezettől, amelyben működnek. Megfigyeléseink szerint az érdekelt felek leginkább a középosztályt szolgálják ki, a társadalmilag kirekesztettek vagy a vidéki környezetben élők nehézségekbe ütköznek, amikor szolgáltatásokat szeretnének igénybe venni, vagy élni szeretnének a felajánlott tevékenységekkel. Tipikus programok: diabétesszel küzdő serdülők tábora vagy daganatos betegek gondozása. A szexuális nevelés, valamint a táplálkozás részterülete lefedetlen annak ellenére, hogy létezik néhány pozitív és jól körülhatárolható példa a (nőkkel szembeni) szexuális visszaéléssel vagy a kábítószerhasználat tal kapcsolatban. Összesen 20 olyan érdekelt felünk van, akik támogató vagy segítő tevékenységeket kínálnak a komoly helyzettel küszködők számára, illetve 8 olyan érdekelt fél, amely a lakosság egészségi állapotának javításával foglalkozik.
Összességében azt mondhatjuk, hogy a LEAP Egészségre vonatkozó nézeteivel összhangban működő érdekelt felek ökoszisztémája alulfejlett, töredezett, kis szereplőkkel, akik kis költségvetésből működnek, abból is leginkább csak akkor, ha támogatást kapnak. Ezek új lehetőségeket kínálnak, azonban számos probléma is van.
4. Rendszerszintű hiányosságok
SG1.1. Nem hatékony és eredménytelen egészségfejlesztés, egészségnevelés és betegségmegelőzés
A serdülők és fiatalok körében az egészségfejlesztésre és betegségmegelőzésre irányuló intézkedések nem hatékonyak; mivel az erőforrások túlnyomó többsége a betegség kezelésére összpontosul, a kezelés fontosabb, mint a megelőzés. Ennek oka, hogy minimálisak a serdülőket és fiatalokat, valamint szüleiket és tanáraikat megcélzó egészségnevelési (egészséges táplálkozás, mentális egészség, szexuális nevelés, korai oktatás stb.) erőfeszítések. Okok: az egészségfejlesztésben dolgozó emberi erőforrás hiánya, az egészségügyi rendszer (de)centralizálása, valamint az egészségügyi rendszerben túlzott szerepe van az orvosi kezelésnek.
SG1.2. Alapvető együttműködés az egészségfejlesztés és egészségnevelés szereplői között
Míg kezdeményezések valóban léteznek, ezeket többnyire nem jellemzi a metropolisz övezetben élő serdülők és fiatalok egészségére vonatkozó integratív elképzelés. Az integrációnak magának meg kellene jelennie a bevont partnerek körében, a viselkedésváltozás általános keretrendszerében, valamint az elérni kívánt kimenetekben is. Okok: támogató entitások, vezetés, bizonyíték, valamint a bizonyítékon alapuló döntéshozatal hiánya.
SG1.3. Az egészséghez és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségei
A közegészségügyi rendszert az jellemzi, hogy nehéz hozzáférni az orvosi szolgáltatásokhoz, amelyek egyébként gyakran nem megfelelőek a fiatalok szükségleteinek vonatkozásában. A társadalmi meghatározó tényezők (oktatás, társadalmi-gazdasági helyzet stb.) nagyban befolyásolják az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, különösen a kiszolgáltatott vagy marginalizált csoportok számára. Okok: betegpályák hiánya, az egészségügyi műveltség alacsony szintje, zsebből történő fizetés.
5. Szakpolitikai ajánlások
P1.1.1. Az egészség priorizálása a fiatalok ökoszisztémáján belül
Biztosítani kell, hogy a metropoliszi és városi szintű stratégiák kiemelten foglalkozzanak az ifjúság egészségének előmozdításával és ennek megfelelően kezeljék azt megfelelő intézkedések (ideértve az erőforrások elosztását), valamint végrehajtási és értékelési mechanizmusok révén.
Javasolt intézkedések:
- Helyi szintű cselekvési terv kidolgozása a fiatalok jóllétére vonatkozóan a 2020–2030-as időszakra;
- A 2020–2030-as, fiatalok jóllétére vonatkozó cselekvési tervet bele kell foglalni az új, 2020–2030-as Metropoliszi Stratégiába.
P1.1.2. Digitális platform, amely tudományosan megalapozott információkat kínál a fiatalok egészségével kapcsolatban
Hatalmas szükség van a fiatalok egészségével kapcsolatos pontos, rendszerezett és válogatott információkra, amelyek a fiatalok számára könnyen elérhetők, könnyen megérthetők és könnyen alkalmazhatók a korosztályon belül; ezt érdemes kiegészíteni olyan szolgáltatással, amely segít megfelelő szaksegítséget, illetve szakszolgáltatásokat találni.
Javasolt intézkedések:
- Centralizált és naprakész információkkal kell szolgálni az egészségről és egészségügyi szolgáltatásokról (telefonos központok, kezdeményezések és programok, támogató intézmények és szervezetek) egy validált és jóváhagyott konzorcium által létrehozott és kezelt platformon;
- Telefonközpontok létrehozása ifjúsági tanács- adáshoz.
P1.1.3. A fiatalok bevonása a prevenciós tájékoztató kampányok kidolgozásába
A fiatalok szervezett és informális csoportjait össze kell kapcsolni kommunikátorokkal a közegészségügyi szolgáltatások rendszerében, egészségügyi szakemberekkel, politikai döntéshozókkal és elemzőkkel, pszichológusokkal és szociális munkásokkal, az egészséges táplálkozás, testmozgás, mentális egészség, kábítószer-fogyasztás stb. szakembereivel; meg kell találni a fiatal generációval való releváns és hatékony kommunikációs csatornákat és közös nyelvet.
Javasolt intézkedés:
- Az ilyen típusú tanácsadói folyamatok integrálása az állami és magánintézmények által jelenleg működtetett egészségfejlesztési programok fejlesztési szakaszaiba: regionális közegészségügyi központok, megyei közegészségügyi igazgatóságok, tanulók háza, Vöröskereszt.
P1.2.1. Iskolai egészséges élelmiszer-rendszer
A kutatás, valamint az érdekelt felekkel folytatott megbeszélések alapján az a következtetésünk, hogy szükség van az iskolákban lévő egészséges élelmiszer-rendszerrel foglalkozni, ennek megfelelően, alapvetően fontos megvizsgálni a létező kísérleti projekteket, kezdeményezéseket és országosan folyó programokat, mint például: Tej és kifli, Gyümölcs az iskolában, Meleg ebéd. Ezeket összhangba kell hozni minden újabb szakpolitikai döntéssel és kezdeményezéssel, amelyek a későbbiekben bevezetésre kerülnek.
Javasolt intézkedések:
- a jelenleg létező iskolai étkeztetési programok értékelése;
- táplálkozási programok kidolgozása az iskolákban;
- a metropolisz övezetben lévő helyi termelőkkel való együttműködés.
P1.2.2. Helyi partnerségek az oktatási intézmények állami finanszírozású egészségügyi szolgáltatásainak támogatására, fejlesztésére és a valós igényekhez való igazítására
Érdemes multiszektorális megközelítést alkalmazni egy olyan rendszer kifejlesztésére, amelyen keresztül a fiatalok, lakhatási helyzetüktől függetlenül, ingyenes orvosi szolgáltatásokat vehetnek igénybe az oktatási intézményekben.
Javasolt intézkedések:
- Egyetemi oktatók és magiszteri hallgatók bevonása az iskolapszichológus-hiány pótlására;
- Iskolák és egyetemek közti együttműködés a tanulók jóllétének értékelése, valamint elsődleges információátadás céljából;
- Helyi érdekelt felek bevonása, hogy azok az ifjúsági központokon, valamint az iskolai egészségnevelő programokon keresztül egészségügyi támogatást nyújthassanak;
- Beutalórendszer létesítése azon fiatalok számára, akiknek mentális vagy fizikai állapotát kulturális és sporttevékenységek révén javítani lehet – művészet, sport orvosi vényre.
P1.3.1. Speciális egészségügyi támogatási mechanizmusok tervezése a veszélyeztetett csoportok számára
Több olyan csoport létezik, amelyeknek az egészség kapcsán differenciált értékelésre, illetve kommunikációra van szükségök: olyan serdülők és fiatalok, akiknek az anyanyelve nem a román (akiknek nehézségeik vannak az orvosokkal való kommunikációban), fogyatékkal élő vagy krónikus betegséggel rendelkező fiatalok stb.
Javasolt intézkedések:
- Program kidolgozása olyan fordítók/tolmácsok önkéntes tevékenységére, akik a románul nem beszélőknek segítenek az egészségügyi intézményeknél;
- Az autizmussal élő fiatalok iskolai integrációját segítő program;
- A pataréti fiatalok körében történő egészségfejlesztés, valamint hozzáférés biztosítása az egyészségügyi szolgáltatásokhoz.
6. Cselekvési prioritások
(H1) P1.2.1. Egészséges élelmiszer-rendszer az iskolákban
(H2) P1.3.1. Speciális egészségügyi támogatási mechanizmusok a veszélyeztett csoportok számára
(H3) P1.1.1. Az egészség priorizálása a fiatalok ökoszisztémáján belül
D.Tanulás
1. Meghatározás
A jelen értékelés céljából a tanulás általános területének tág értelemben vett meghatározását alkalmaztuk, számos dimenziót figyelembe véve. Ennek megfelelően, a kutatás részei a serdülők és a fiatalok tanulmányi eredményével, az iskolai környezettel, a nem formális oktatással kapcsolatos szempontokat, valamint a fiatalok oktatásból és képzésből a munkaerőpiacra való átmenetére vonatkozó szempontokat vizsgálták.
2. A résztvevők szempontjai
2.1. SERDÜLŐK ÉS FIATALOK SZEMPONTJAI
2.1.1. Kvantitatív kutatási eredmények
Az oktatással kapcsolatos felmérés része volt a serdülők, fiatalok, tanárok és szülők felfogása a kolozsvári és a kolozsvári metropoliszi övezeti helyi oktatási rendszer jelenlegi sajátosságaira vonatkozóan.
Iskolával való megelégedettség. A serdülők többsége az iskolai kontextust a tanárok és tanulók közti pozitív interakciókkal jellemzi: 89%-uk szerint az iskolájukban a tanulók a legtöbb tanárral jól kijönnek; 91% azok aránya, akik szerint a tanárok őket az iskolában igazságosan kezelik, valamint 86%-uknak vannak olyan tanáraik, akik meghallgatják tanulóikat, ha azoknak valamilyen mondanivalója van.
Tanulási motiváció. A serdülők többsége szerint az iskolai erőfeszítések kifizetődők: 82%-uk úgy gondolja, elkötelezettségük segíteni fogja majd őket egy jó főiskolára vagy egyetemre való bejutásban, ugyanakkor 66% azok aránya, akik szerint erőfeszítéseik növelik az esélyeiket a munkavállalásban. A serdülők 84%, a fiatalok 80%-a vágyik arra, hogy továbbtanuljon (BA, MA vagy PhD programokon).
A munka jövője. A fiatal válaszadók 39%-a egyetért vagy teljesen egyetért azzal, hogy iskolai képzése hasznos a jövőbeni munkavállalás szempontjából, valamint 18%-uk értékeli úgy, hogy az iskola erősen növeli önbizalmukat egy-egy döntéshozatali helyzetben. Ugyanakkor 56%-uk szerint a felnőtt életre való felkészítésben az iskola hozzájárulása szerény, miközben 15%-uk szerint az iskola időpocsékolás.
A fiatalok harmada kiemelte, hogy ellentmondás van a helyi oktatási intézmények nyújtotta képzés, valamint a munkaerőpiaci követelmények közt. Azon tanárok és szülők aránya, akik szerint az oktatás nincs hozzáigazítva a munkaerőpiachoz, viszonylag magas (35%, illetve 51%).
Egyenlő esélyek. Válaszadóinktól megkérdeztük, hogy szerintük a romániai iskolák egyenlő esélyeket biztosítanak-e minden fiatalnak. A fiatal válaszadók a legkritikusabbak az iskoláknak azon képességét illetően, hogy egyenlő esélyeket biztosítsanak: 80%-uk azt mondja, hogy ez „kis mértékben” vagy „nagyon kis mértékben/egyáltalán nem” lehetséges. A szülők is szkeptikusak (74%-uk adott elmarasztaló értékelést), miközben a tanárok sokkal optimistábbaknak tűnnek, csak 37%-uk állítja, hogy az iskolák nem biztosítanak egyenlő esélyeket.
Szükséges változások. Szülői nézőpontból, a legfontosabb iskolaszintű problémák: a finanszírozás hiánya (35%), az osztálytermek nem kielégítő felszereltsége (34%), valamint az iskolai laboratóriumok szerény felszerelése (31%). A tanárok szerint: a finanszírozás hiánya (38%), a szerény laboratóriumi felszerelések (34%), a szegény családokból származó tanulók magas száma (31%), valamint a tanulók gyenge tanulmányi eredményei (30%). A tanárok 24%, a szülők 20%-a számol be tanár–szülő közti kommunikációs problémákról. Ezen kívül, a szülők 25%-a kiemeli, hogy hiányoznak a jólképzett tanerők azokból az iskolákból, ahol gyermekeik tanulnak, miközben a tanárok 20%-a szerint probléma iskolájukban a megbízott oktatók hiánya. A szülők 28%-a kétségbe vonja, hogy az oktatás magas minőségű, körülbelül negyedük nem ért egyet azzal, hogy gyerekeik boldogok lennének az iskolában, vagy az iskolai eredményeken túl is élveznék az iskolát.
Annak ellenére, hogy Románia egyik leggazdagabb régiójában vannak, a kolozsvári és környékbeli helyi oktatási táj is mutatja azokat a tartós hiányosságokat, amelyek az oktatási rendszert általában jellemzik. Ezek közül a leginkább figyelemre méltó az oktatási rendszer által nyújtott képzés és a munkaerőpiac közötti harmonizáció hiánya, valamint az a nézet, miszerint az iskolák nem biztosítják az esélyegyenlőséget az összes fiatal számára. A szülők és tanárok által kiemelt specifikus iskolaszintű problémák: az erőforrások hiánya (finanszírozás, laboratóriumi felszerelés), valamint az emberi erőforrás hiánya (megbízott oktatók és jól felkészült tanárok hiánya).
2.1.2. Kvalitatív kutatási eredmények
A résztvevők diskurzusa az oktatás témakörében az iskolai túlterhelésről, a munkaerőről és a jövőorientációról, az életképességre nevelésről, a tanár–diák kapcsolatról, az iskolai tanácsadásról és az iskolai infrastruktúráról szól.
10–14 éves serdülők. Az ebbe a korcsoportba tartozó résztvevők esetében az iskolával összefüggő tevékenységek a napi időbeosztásuk nagy részét teszi ki. Problémákkal küszködnek az iskolai környezetben, utaltak mind a zaklatásra, mind az iskolai túlterheltségre. Az iskolai stressz okozójának a nagy mennyiségű házi feladatot, a nagy mennyiségű információt és a tanulásra kapott túl kevés időt, a gyenge tanulmányi eredményeket, a más diákok órai viselkedése miatt kapott igazságtalan büntetést tartják. A serdülők a következőkben szeretnének változásokat:
- az iskolai tanterv: szeretnének nagyon interaktív órákat; azokra a képességekre essen nagy hangsúly, amelyekre az életben lesz szükségük; figyeljenek oda a tanulók oktatási szükségleteire, vonják be a diákokat az iskolai életbe és az osztályközösséggel kapcsolatos döntéshozatalba, valamint legyenek gyakorlati óráik;
- az iskolai órarend: kevesebb idő az osztálytermi tanulásra és a házi feladatokra, így több idejük lenne spontán tevékenységekre, illetve szociális interakciókra;
- az iskolai infrastruktúra: létesüljenek nagy zöld- és nyílt terek, ugyanakkor kulturális tevékenységet lehetővé terek is; legyen étkezde jó minőségű és ingyenes ebéddel, sportlétesítmények, szekrények a hátizsákoknak, üzletek a tanulóknak, valamint az iskolák legyenek felszerelve a modern technológia infrastruktúrájával.
15–17 éves serdülők. Az ebbe a korcsoportba tartozó résztvevők az alábbi szükségleteket fogalmazták meg:
- Életre való felkészítés és pályaorientáció.. A résztvevők szerint az iskolának támogatnia kellene a diákokat abban, hogy felfedezzék szenvedélyeiket és hogy miben tehetségesek, valamint az életre és a jövőbeli munkájukra kellene őket felkészíteniük olyan tantárgyak formájában, mint: vállalkozói mechanizmusok, motiváció és személyiségfejlesztés, időmenedzsment, online jelenlét, karrier-tanácsadás és egészségnevelés.
- Folyamatos és ingyenes képzés a tanárok számára. Problémának számít a tanárok agresszív és autoriter attitűdje, valamint a tanárok általi diszkrimináció az egyénileg alkalmazott értékelési rendszerben, hiszen vannak tanárok, akiknek vannak kedvenc diákjai, így a többi diákra kevesebb figyelmet szentelnek, továbbá nem nézik jó szemmel/nem támogatják, hogy a diákok szabadon kifejezzék véleményüket az órákon. Ahhoz, hogy ezeket a problémákat meg lehessen oldani, a résztvevők javasolták, hogy létezzenek folyamatos és ingyenes képzések a tanárok számára a következő témakörökben: gyerek/felnőtt pszichológia; tanulókkal való kommunikáció és interakció; innovatív/interaktív/friss oktatási módszerek, amelyek igazodnak a tanulói szükségletekhez; személyiségfejlesztés.
- Pszichológiai tanácsadás. Annak ellenére, hogy ez a szükséglet kifejezetten hangsúlyos egyes tanulók esetében, olyan akadályokba ütköztek, mint a pszichológus-tanuló közti titoktartás, a tanácsadók megbélyegző hozzáállása, korlátozott tanácsadási ütemterv. Ezek mind gátolják az iskolai tanácsadói szolgáltatáshoz való hozzáférést.
- Megfelelő iskolai infrastruktúra, valamint tisztaság. A résztvevők az alábbiakról számoltak be: az osztálytermek gyenge felszerelése, az iskolapadok rossz állapota, rossz higiéniás körülmények, a mosdók és az osztálytermek nem tiszták.
18–24 éves fiatalok. Az oktatási rendszer kapcsán a fiatalok az oktatási stílusban való változások szükségességét hangsúlyozták, valamint a jövőbeli perspektívák és célok hiányát, a munkaerőpiaci integrációval kapcsolatos támogatás hiányát az általuk elvégzett képzés területén.
- A hallgatók munkaerőpiaci integrációjának javítása érdekében a fiatalok karrier-tanácsadást javasolnak a középiskola végén, illetve később, a főiskolai évek alatt; ugyanakkor fontosnak tartják az egyetemek és a helyi közigazgatás közötti jobb együttműködést, hogy ez utóbbi több befektetőt vonzzon a területen azokba az iparágakba, amelyekre az egyetemek végzettjeiket felkészítik.
- A jobb jövőorientáció érdekében a fiatalok hangsúlyozottan hasznosnak tartják olyan új tantárgyak bevezetését, amelyek különösen az életvezetési készségekre fókuszálnak, mint például időgazdálkodás, nyilvános felszólalás, a technológia hatékony használata, kommunikáció és visszacsatolás, motiváció és személyes fejlődés, oktatás az elérhető, valamint ingyenesen és szabadon hozzáférhető közszolgáltatások, továbbá egészségnevelés, pénzügyi nevelés és polgári nevelés. A résztvevők megemlítették, hogy az oktatási rendszer olyan készségekre fektet nagy hangsúlyt, amelyeknek nincs létjogosultsága a 21. században, továbbá, hogy az iskolai/egyetemi tanterveket hozzá kellene igazítani az ipar és a piac kurrens elvárásaihoz.
- A tanárok egész életen át tartó tanulása, úgy tűnik, a romániai oktatási rendszer mélyen gyökerező és bonyolult problémája, a gyökerek pedig a tanárképzésben és az oktatási aktusban keresendők. A fiatalok szerint a tanárok képtelenek az új generációkhoz alkalmazkodni az oktatási stílusok és módszerek tekintetében. Ennek megfelelően, a válaszadók hangsúlyozták, hogy fontos a tanárok folyamatos képzése, amelynek középpontjában a digitalizáció, a kommunikáció és a tanulókkal való interakció, a vezetési készségek, az időgazdálkodás, az új, a tanulók igényeihez igazított tanítási módszerek / interaktív oktatási módszerek állnak, továbbá annak megtanulása, hogy egy tanár hogyan váljék diákjai mentorává, coachává.
2.2. AZ ÉRDEKELT FELEK SZEMPONTJAI
Amikor az érdekelt feleket arról kérdeztük, mit látnak a Kolozs megyei fiatalság fontos problémáinak, válaszaikból az derült ki, hogy az oktatási rendszert túlságosan elméletinek és elvontnak tartják, valamint úgy gondolják, nincs összhangban a mindennapi élettel, illetve a fejlesztett kompetenciák nem megfelelőek a munkaerőpiacra való belépéshez.
Annak ellenére, hogy az oktatási szolgáltatások minőségét nem tartották eléggé hatékonynak, az oktatás mint lehetőség felmerül akkor, ha a Kolozsvár által nyújtott lehetőségeket tekintjük. Mégis, a magas besorolású és jó oktatási infrastruktúrával rendelkező iskolák és egyetemek a belvárosban összpontosulnak, ami nagy különbséget eredményez az oktatás minőségében a központ iskolái, valamint a periférián és a vidéken található iskolák között.A válaszadók ugyanakkor kiemelték, hogy a COVID-19 világjárvány által generált legfontosabb problémák valószínűleg meg fognak mutatkozni a serdülők és fiatalok kapcsán. Ezek közt az egyik leggyakrabban emlegetett példa az online oktatásra való ideiglenes átállás, amely nem mindenki számára volt sikertörténet, mivel gondok merültek fel az internethez és megfelelő technológiához való hozzáférés, valamint a tanárok online oktatásra való felkészültsége tekintetében.
Az érdekelt felek szerint a legfontosabb oktatással kapcsolatos problémák a következők:
- Az oktatás gyenge minősége, az oktatási tartalom, valamint az oktatási módszerek nem megfelelőek azoknak a készségeknek a kialakításában, amelyekre a mindennapi életben van szükség, az oktatási értékelési rendszer merev és nem releváns, hiányzik a transzdiszciplináris megközelítés;
- Társadalmi egyenlőtlenségek – az inkluzív oktatás iránti igény, a kiszolgáltatott fiatalok elégtelen integrációja és a más fiatalokkal való közös oktatási tapasztalatok lehetőségének hiánya;
- Az ingyenes, mindenki számára elérhető minőségi oktatási tevékenységek hiánya;
- Az iskolák gyenge minőségű képzést nyújtanak a művészetek / kultúra / kreativitás, testnevelés, sportoktatás, polgári nevelés terén;
- Hiányzik a kapcsolat a város egyetemi és egyetem előtti oktatás környezete között;
- Nincs együttműködés az oktatási és üzleti szféra közt; az iskolákból hiányzik a vállalkozói ismeretek oktatása, valamint a hivatásgondozás;
- Azon tanulók magas száma, akik terveik szerint külföldön szeretnének továbbtanulni.
3. Az érdekelt felek feltérképezése
Az oktatásnak van egy kompakt és erős érdekelti csoportja (a hatás, a költségvetés, a személyzet és a know-how tekintetében), amely az összes érdekelt felek számának több mint egyötödét tömöríti. Kolozsvárra különlegesen jellemző, hogy az oktatási szférát nagy egyetemek és állami iskolák képviselik kiegészülve néhány magánintézménnyel. Azok az entitások, amelyek tudományos tevékenységgel vagy nem formális oktatással foglalkoznak, erősen kötődnek ehhez a kemény maghoz.
Az OKTATÁSI területre nagy diverzitás jellem ző (etnikum, szakosodás, méret), azonban állami egyetemek és középiskolák dominálják. Az elérhető tevékenységek profilját főként a formális intézmények és a hivatalos tanterv határozza meg, nem pedig az alternatív vagy kiegészítő jellegűek – 128 olyan érdekelt felünk van, akiknek tevékenysége a szakmai vagy tudományos élethez kötődik. Az érdekelt felek nagy többsége az ismeretelsajátítást az egyetemeken vagy az iskolákban a „hivatalos” tanterv alapján szervezi meg. Szemléltetésként: 166, tanulmányokkal, oktatással, képesítéssel, készségekkel, képességekkel és tehetséggel közvetlenül kapcsolatos tipikus kérdésekre vonatkzó projektet hajtottak végre. Másrészről, a digitális eszközök és megoldások területe teljesen lefedetlenül áll.
Összességében azt mondhatjuk, hogy az ökoszisztéma működőképes, sokszínű, sokkal inkább elérhető a kívülállók számára, de egyértelműen az állami formális szereplők uralják, számos lehetőséget kínál,
azonban a világjárvány új szükségleteket alakított ki (online iskolához való hozzáférés, hardver, know-how, időgazdálkodás), valamint a digitális eszközök és megoldások területe teljesen lefedetlen marad.
4. Rendszerszintű hiányosságok
SG2.1. Diszkrepanciák az oktatási szükségletek és az oktatási ajánlat közt
Az oktatásnak dinamikusnak kell lennie: mivel a társadalmak alkalmazkodnak a gyors ütemű globális változásokhoz, az oktatásnak is változnia kell, hogy ezekre válaszolhasson. A romániai oktatási rendszer, úgy tűnik, erre NEM KÉPES. Nincs egyetértés az elfogadott társadalmi értékkészlet vonatkozásában, amelyet minden oktató betartana; ez viszont problematikus a jövő demokratikus állampolgárainak felnevelésében. Nem tapasztalható lényeges átfedés az iskolában megszerzett ismeretek és a munkaerőpiac által igényelt gyakorlati készségek között. Okok: az oktatást átható koherens értékrend hiánya, az ifjúság életre való felkészítésének sikertelensége az iskolában, a serdülők és a fiatalok nincsenek bevonva az oktatásukkal kapcsolatos döntéshozatalba.
SG2.2 A lehetőségekben való egyenlőtlenség, a hozzáférés és a városi–vidéki eltérések diszkrepanciái
A román oktatási rendszerben az egyenlőtlenségek jelentősek és tartósak. Különböző folyamatok kombinációja alkotja azt az átfogó képet, amelyet a látható különbségek írnak le, például: a közösségek egyenlőtlen fejlődése, az iskolák finanszírozásával és az emberi erőforrásokkal kapcsolatos szempontok, valamint az inkluzív oktatás kapcsán az optimálisnál rosszabb megközelítés. Mi több, fontos a méltányosság kérdése is, hiszen a tanulók eredményeit markánsan befolyásolja családjuk társadalmi-gazdasági helyzete. A diszkriminatív gyakorlatban és a nem megfelelő infrastruktúrában gyökerező strukturális problémák főként a fogyatékkal élő fiatalokat és a romákat érintik. Okok: földrajzi és fejlődési korlátok (iskolai infrastruktúra, az oktatás minősége, a tanulók teljesítménye és az iskolai lemorzsolódás aránya), társadalmi-gazdasági akadályok (egyenlőtlenségek családi szinten), kulturális-etnikai akadályok (az etnikai kisebbségek korlátozott hozzáférése az anyanyelven történő tanuláshoz) a fogyatékkal élő és a sajátos nevelési igényű tanulók befogadásának nem megfelelő rendszere, diszkriminatív diskurzusok és gyakorlat). A kulturális, etnikai, valamint társadalmi-gazdasági korlátok gyakran egymást erősítik, ami markáns diszkriminációhoz és egyenlőtlenséghez vezethet.
5. Szakpolitikai ajánlások
P2.1.1. Érzékeny témákat, valamint az inklúziót szolgáló tanterv (kiszolgáltatott csoportok, kisebbségek, mentális egészség stb.)
Szükség van jó minőségű oktatási programok kidolgozására a szexuális egészség, mentális egészség, interperszonális kommunikáció, interkulturális készségek (társadalmi nem, etnikum, faj stb.), polgári nevelés stb. terén.
Javasolt intézkedések:
- Olyan tanterv kidolgozása, amely ezen témák közvetítését választható tárgyak révén lehetővé teszi;
- A tanárok képzése ezekben a témákban;
- Standard és megfelelő auditfolyamat kidolgozása az iskolák számára a társadalmi inklúzió vonatkozásában;
- Társadalmi inklúzióért felelős biztosok alkalmazása az iskolákba.
P2.1.2. Oktatási hálózat kialakítása, amely támogatja a jó oktatói gyakorlatok megosztását és újbóli alkalmazását
Az ebben az ökoszisztémában működő szereplőknek együtt kellene működniük kiegészítve és erősítve egymás intézkedéseit. A helyi hatóságoknak támogatniuk kell az ökoszisztéma kezdeményezéseit.
Local authorities need to endorse and support ecosystem initiatives.
Javasolt intézkedések:
- A Kolozsvári Iskolai Hálózat és Oktatási Klaszter kifejlesztése;
- Metropoliszszintű keret kidolgozása az ezen és ehhez hasonló más kezdeményezések (pénzügyi, politikai stb.) támogatására;
- A városközponti jó hírű iskolák „fiókjainak” létrehozása a városnegyedekben és a metropolisz övezetben;
- Éves költségvetés biztosítása az ökoszisztéma kulcsfontosságú projektjei számára;
- A helyi egyetemek és a metropoliszi övezet iskolái közötti kapcsolat és közös programok fejlesztése.
P2.1.3. Partneri együttműködések az ökoszisztémán belül a karrier-tanácsadási program fejlesztéséért
Az oktatási rendszer és a munkaerőpiac közt fennálló szakadék felülvizsgálatra szorul, és minden érintett féltől közös erőfeszítést igényel az áthidalása.
Javasolt intézkedések:
- Szükséges kialakítani egy keretet a karriertanácsadási rendszer fejlesztésén dolgozó szektorok közötti együttműködésére – a kolozsvári oktatási és üzleti szféra közös programja (beleértve a programbejelentést, valamint a megvalósítás lépésenkénti ütemtervét);
- Kísérleti programok és az előrehaladás folyamatos értékelése;
- Tanárok képzése a karrier-tanácsadás kapcsán;
- Metropoliszszintű program kidolgozásaa a tanulók gyakorlatának megszervezésére a multinacionális vállalatoknál és civil szervezeteknél.
P2.1.4. Az egyetemi tanárképzés minőségének javítása
Az iskolai tanterv, valamint a valós, mindennapi élethez szükséges készségek közti szakadék azt jelzi, hogy új megközelítésre van szükség mind az oktatás, mind a tanulás tekintetében. Egy ilyen rendszerszintű változtatáshoz szükséges, hogy az oktatók új készségeket és új tanítási, valamint oktatástervezési módszereket sajátítsanak el.
Javasolt intézkedések:
- Gyakorlati lehetőségek biztosítása a tanárhallgatók számára serdülőknek és fiataloknak szervezett programokban, melyeket különböző civil szervezetek hoznak létre;
- Továbbképzési lehetőségek biztosítása a tanárok számára.
P2.1.5. Metropoliszi elképzelés az oktatásban
A központosított rendszer megváltoztatása érdekében kulcsfontosságú egy olyan metropoliszi elképzelés és oktatási stratégia kialakítása, amely az egész ökoszisztémát mozgósítja.
Javasolt intézkedések:
- A helyi hatóságok fogadjanak el egy fogalmazványt, amely bemutatja, milyen legyen ez oktatás a metropolisz övezetben;
- Kísérleti intézkedéseket és programokat kell megtervezni és kipróbálni a metropolisz övezetben;
- Amikor kész van, ki kell terjeszteni ezeket.
P2.1.6. Metropoliszszintű cselekvési terv az iskolák digitalizációjára
A fiatalokat súlyosan érintette, hogy a COVID-19 válsága okán a tanórák az iskolai környezetből átkerültek egy online környezetbe. Az iskoláknak, oktatóknak, gyerekeknek és családjaiknak szükségük van támogatásra, hogy hozzáférésük legyen, és megfelelően tudják használni az oktatási célú digitális technológiákat.Ez azért is különösen fontos, mert várhatóan az IKT fogja a megoldást kínálni az oktatási rendszerben jelen lévő egyenlőtlenségekre.
Javasolt intézkedések:
- Oktatási célú digitalizációs cselekvési terv kidolgozása;
- Online és hibrid oktatási modellek kidolgozása és kikísérletezése;
- Technológiai műveltséget közvetítő képzések elindítása tanárok, tanulók és családok számára;
- Támogatás által biztosítani a hozzáférést a technológia által vezérelt oktatáshoz;
P2.2.1. Pedagógiai támogatás a rurális környezetben lévő iskolák számára
A metropoliszi övezet vidéki oktatási színvonalát számos tényező befolyásolja, beleértve a tanárok korlátozott pedagógiai kompetenciáit is. Az oktatói állásokat gyakran helyettesek töltik be; a tanárok gyakran városról ingáznak és/vagy különböző évfolyamra járó tanulókat egyszerre kell oktatniuk. Rendszerszintű közbelépésre van szükség. A városi-vidéki diszkrepanciák az infrastruktúra, különösen a megfelelő digitális felszereléshez és technológiához való hozzáférés tekintetében is megmutatkoznak.
Javasolt intézkedések:
- Helyi partnerség révén bátorítani a tanárhallgatókat, hogy pedagógiai gyakorlatukat vidéki iskolákban végezzék;
- Finanszírozási programok / ösztönzés nyújtása a vidéki, nem formális oktatási tevékenységeket fejlesztő szervezetek számára;
- Alkalmazott tanárképző program a vidéken dolgozó oktatók számára;
- A falusi iskolák (tanárok és fiatalok) ellátása a megfelelő technológiával és internet-hozzáféréssel.
P2.2.2. Az iskolalátogatást bátorító programok, valamint kiterjesztett tanulási lehetőségek a hátrányos helyzetű csoportok számára
Az iskolaelhagyás aránya magasabb a rurális környezetben, miközben kevesebb az iskolán kívüli tevékenységek és közösségi szerepvállalás lehetősége. A fogyatékkal élő fiatalok igényeinek kielégítésére való erőfeszítések korlátozottak. A roma gyerekek és fiatalok naponta szembesülnek rendszerszintű diszkriminációval. A meglévő oktatási, kulturális és civil szervezetek, valamint a helyi hatóságok és iskolák közös erőfeszítései növelhetik a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok esélyeit.
Javasolt intézkedések:
- Oktatási lakókocsik és mozgólaboratóriumok a vidéki környezetben;
- Étkeztetési program helyi termelőkkel való együttműködésben, amely az iskolalátogatást szorgalmazza;/span>
- Olvasókörök / klubok biztosítása óvodások számára a vidéki környezetben;
- Korai beavatkozás és egyéb programok az óvodások számára;
- Közös tevékenységek a különböző képességű, többféle társadalmi és etnikai háttérrel rendelkező fiatalok számára az összetartás fokozása érdekében;
- A speciális szükségleteket kiszolgáló létesítmények (köztereken, iskolákban, ifjúsági központokban, intézményekben) javítása;
- Speciális programok és beavatkozások a roma közösség szükségleteire szabva.
6. Cselekvési prioritások
(L1) P2.1.2. Oktatási hálózat kialakítása, amely támogatja a jó oktatói gyakorlatok megosztását és újbóli alkalmazását
(L2) P2.1.1. Érzékeny témákat, valamint az inklúziót szolgáló tanterv (kiszolgáltatott csoportok, kisebbségek, mentális egészség stb.)
(L3) P2.1.3. Partneri együttműködések az ökoszisztémán belül a karrier-tanácsadási program fejlesztéséért
(L4) P2.2.2. Az iskolalátogatást bátorító programok, valamint kiterjesztett tanulási lehetőségek a hátrányos helyzetű csoportok számára
E.Részvétel
1. Meghatározás
Részvételként hivatkozunk a fiatalok által egyénileg vagy kollektíven, a saját szűkebb vagy tágabb környezetében tett intézkedések összességére. Függetlenül attól, hogy a részvétel hol valósul meg (otthon, iskola, kortárs csoportok körében vagy számos más társadalmi és szakmai hálózaton), a fiatalok cselekedetei változást indukálnak saját közösségükben, és általában hatással van a városi társadalomra.
A részvétel három specifikus területet fed le, beleérve a cselekvéseket és az önállóságot támogató környezetet, illetve a társadalmi-kulturális-polgári szerepvállalás lehetőségeit. A részvétel a cselekvés különleges formájává alakul, amint fiatalok vesznek részt benne, vagy ha a fiatalok bevonódnak olyan döntéshozatalokba, amelyek közvetlenül hatnak rájuk.
2. A résztvevők szempontjai
2.1. SERDÜLŐK ÉS FIATALOK SZEMPONTJAI
2.1.1. Kvantitatív kutatási eredmények
Ebben a részben a fiatalok azon értékeit, normáit és társadalmi magatartását vizsgáljuk, amelyek többletként mutatkoznak a szüleikkel vagy tanáraikkal való összehasonlításban, akik egyben a két legfontosabb félnek számítanak az értékek és normák átadásában a fiatalok számára. Az adatok azt mutatják, hogy a serdülők és fiatalok elkötelezettek a jó állampolgári eszme iránt, legtöbbjük szerint az a jó állampolgár, aki tiszteletben tartja a törvényeket, minden szavazáson részt vesz, keményen dolgozik, segít másokon, és szerepet vállal a civil szférában. Elutasítják azt a nézetet, miszerint a jó állampolgár párttagságot feltételez, ami egyben a román állampolgárok szélesebb körének jellemzőjét is tükrözi, mégpedig azt, hogy nem bíznak a politikai intézményekben. Dióhéjban úgy tűnik, hogy a serdülők és a fiatalok is hatékonyan szocializálódtak a demokratikus politikára a polgári és a politikai részvétel szempontjából.
A társadalomban élő különféle kisebbségekkel szembeni tolerancia a legújabb demokráciákban is bonyolult problémakör. Ugyanakkor fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni, különösen akkor, amikor az illiberális demokrácia mint kormányforma egyre népszerűbb. Úgy tűnik, hogy a kolozsvári fiatalok empatikusak a fogyatékossággal élő és a rászoruló emberekkel szemben, több mint 70%-uk úgy véli, hogy nincsenek megfelelő jogaik, szemben a szülők és tanárok mintegy 20%-ával. A hátrányos helyzetű csoportok támogatása kategórián belül messze a legnagyobb különbség az LMBT közösség esetében van; a fiatalok több mint 65%-a úgy ítéli meg, hogy nem rendelkeznek megfelelő jogokkal, szemben szüleikkel és tanáraikkal, akik között csak körülbelül 10-15% gondolkodik hasonlóan. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy Kolozsváron valóban zajlik a nemzedékek közötti változás: a fiatalok minden bizonnyal jobban támogatják, hogy több jogot biztosítsanak különféle hátrányos helyzetű kategóriák sokaságának. Például a fiatalok 47%-a szerint a homoszexualitásnak mindig oka van, hozzájuk képest a szülők és tanárok csupán kevesebb mint 15%-a gondolja így. Összességében a fiatalok liberális értékeket vallanak, közülük sokkal többen tartják indokoltnak a prostitúciót, az abortuszt és az eutanáziát, mint szüleik vagy tanáraik.
Az intézményi bizalom az egyik módja annak, ahogyan a válaszadók pozícionálják magukat a politikai rendszerrel szemben. A kormánnyal, parlamenttel és politikai pártokkal szembeni bizalom nagyon alacsony, legtöbbjük támogatottsága kevesebb, mint 10%. A fiatalok nagyobb bizalommal vannak a civil szervezetek felé, mint tanáraik és szüleik, ami valószínűleg annak következménye, hogy többségük részt vett már valamilyen diákszervezetben, vagy önkénteskedett társadalmi tevékenységben. Hasonlóképpen érdekes, hogy a tanárok majdnem 70%-a bízik az oktatási rendszerben, ugyanez az arány a fiatalok és a szülők körében körülbelül 30%. A hadsereg és az egyház Románia két legmegbízhatóbb intézménye, de az egyház csökkenő tendenciát mutat, ez leginkább a fiatalok esetében mutatkozik meg.
Románia egy vallásos ország, az emberek legnagyobb többsége ortodoxnak és vallásosnak vallja magát. Az adatok tisztán mutatják, hogy a fiatalok körében mind a vallásosság, mind pedig a templomba járás csökkenő tendenciában van. A fiatalabb személyek sokkal kevésbé vallásosak, mint szüleik vagy tanáraik, ez a szekularizáció trendjének növekedésére utal. Lehetséges, hogy ez a szekularizációs mozgalom a liberális értékek magasabb támogatásához is kapcsolódik, de az adatok nem teszik lehetővé ennek az összefüggésnek a tesztelését.
2.1.2. Kvalitatív kutatási eredmények
A részvétel témáját a kvalitatív kutatásban három szegmens képviselte: támogató kapcsolatok, önkéntességi lehetőségek és az én megváltozása.
Személyes változás és közösségi elköteleződés. Életkortól függetlenül a résztvevők úgy vélték, hogy a jólét javításának kulcsa a személyes változás, amelyet az önkéntesség követett társaik támogatásában a problémák legyőzésében.
- A 10–14 éves válaszadók szerint a legnagyobb változás úgy érhető el, ha változnak a mások iránti elfogadásban, segítenek másokon, és megtanulják, hogyan kommunikáljanak és működjenek együtt másokkal. Az életmódváltást, valamint az őket körülvevő környezettel való törődést is önerősítő tevékenységnek tartották.
- A 15–24 éves fiatalok úgy gondolnak magukra, mint akinek kezében van a változtatás kulcsa. Az önkéntességet is megemlítik mint egy olyan eszközt, amely által a társadalom jobbításáért tehetnek. Ugyanakkor megemlítették, hogy az önkéntességi lehetőségek csak szűk körben ismertek, valamint találkozni „a másokért ingyen dolgozni” stigmájával (pl. önkéntes munka). Ez azt mutatja, hogy az önkéntesség fogalmát sokan nem értik, valamint, hogy a fiatalok számára hasznos lenne egy olyan leírás, amely bemutatja mindazokat az immateriális előnyöket, amelyekkel az önkéntesség révén gazdagodhatnak. A civil szervezetekre a változás vektoraként tekintenek, hiszen olyan lobbi- és érdekképviseleti tevékenységeik vannak, amelyek nagyobb hatással lehetnének a társadalomra.
Támogató kapcsolatok. A támogató kapcsolatokat a válaszadók kortól függetlenül mind a boldogság, mind pedig a fiatal generáció egészségi állapotában döntő befolyásoló tényezőnek tartják.
- A 10–14 évesek – saját szociális hálójukon belül – értékelik a jó kommunikációt, a konfliktusok hiányát, a bizalmat, amellyel családjuk és barátaik felé lehetnek, a kedves, törődő attitűdöt, amely jelen van a szociális hálójukban. Az ebbe a korcsoportba tartozók számára a családdal, barátokkal osztálytársakkal való interakció ugyanolyan fontosságú. Azok a problémák, amelyekkel társadalmi környezetükben találkoznak: a konfliktusok vagy nézeteltérések jelenléte a családtagokkal való kapcsolatban, a szülői támogatás hiánya, valamint a kortársaktól jövő zaklatás. Ezek a fiatalok úgy gondolják, boldogságuk és egészségük kulcsa a felnőttek és kortársak viselkedésbeli változása lenne, együtt az emberek közötti együttműködés növelésére való odafigyeléssel, a kedvesség és elfogadás elősegítésével, valamint kevesebb egocentrizmussal.
- A 15–24 éves résztvevők értékelték a támogatást és bizalmat, amelyet szociális hálójuktól kaptak, illetve a pozitív és értékelő visszajelzéseket. Számukra a családi környezet és a kortárs csoport a legfontosabb befolyásoló tényező a jóllét tekintetében.
Szülői támogatás. A válaszadók szerint a családi környezet többféleképpen járul hozzá a fiatalok mentális egészségéért való küzdelemhez: félelmet erősítenek, csökkentik a fiatalok önállóságát, valamint a szabad választást, magas elvárásokat támasztanak feléjük, nincsenek felkészítve arra, hogy gyerekeiknek megfelelő mentálisegészség-nevelést nyújtsanak, nincs elég idejük és képességük arra, hogy gyerekeiknek megfelelő támogatást nyújthassanak, valamint minimalizálják a mentális egészséggel kapcsolatos problémáikat. Az otthoni környezetben lévő problémákat a szerfogyasztás kiváltó tényezőjének tekintik, hiszen a fiatalok ezeket a szereket azért fogyasztják, hogy megfeledkezzenek a rossz élettapasztalatokról, az otthoni problémákról, amikor senki nincs, aki őket meghallgatná és megértené. A szexuális egészséggel kapcsolatos problémák kiváltó tényezőjének azt tartják, hogy a családi környezetből hiányzik a szexuális nevelés, hiszen a szülők kerülik a szexről való beszélgetést, a szex körül kellemetlen atomszférát alakítanak ki, és nem egészségügyi, hanem vallási szempontból világítják meg. A szülők kifejezték, hogy a zaklatás jelen van a családi környezetben is, hiszen a szülők gyerekeikkel szembeni magas és irreális elvárásai nyomán fokozzák a pszichikai nyomást, ugyanakkor fizikai erőszak jelenlétéről is beszélhetünk. A családi környezetet ugyanakkor olyan környezetnek is tartják, amelyben elindul az egészséges étkezés és testmozgás mintázatainak felépítése. A résztvevők felfogása szerint az otthoni környezet az a hely, ahol a fiataloknak meg kellene kapniuk az egészséggel és az egészségtámogató viselkedéssel kapcsolatos nevelést. A fiatalok egészségének javítása érdekében a résztvevők azt javasolják, hogy a szülők 1. tanuljanak, hogy serdülőiket támogatni tudják, egészséges gyermekkort, egészséges tanácsokat kínáljanak nekik, tájékoztassák serdülőket a mentális egészségről, és hogy a mentálhigiénés nevelést már a korai életkorban meg kell kezdeni a családi környezetben; 2. hagyják abba a szex tabutémának való tekintését, és már kiskoruktól kezdve tájékoztassák gyerekeiket a szexuális egészséggel kapcsolatos témákról, ezáltal segítsék serdülőiket az egészséges szexuális kapcsolatok kialakításában, hogy elkerülhessék a nem kívánt terhességet, a nemi betegségeket, és, szükség esetén, nyíltan kérhessenek segítséget; 3. az otthont alakítsák úgy, hogy a legbiztonságosabb környezetté váljon, ezáltal biztosítva a gyerek optimális fejlődését. Ez nemcsak a családon belüli erőszak, hanem a szülői nyomás megszüntetésére is vonatkozik: a szülők ne helyezzenek nyomást a gyerekre az iskolai vagy az életbeni teljesítmények miatt, valamint a szülők támogassák gyerekeiket, ha éppen zaklató szituációkkal szembesül; 4. szerezzenek több információt az egészséges étkezésről, továbbá feleljenek meg a gyerek egészséges étkezésről való ismereteinek is; 5. motiválják gyerekeiket, hogy elkötelezetten végezzenek testmozgást, nyújtsanak már kiskortól kezdve modellt arra nézvést, hogy milyen egy fizikailag aktív felnőtt. Mi több, azt is javasolták, hogy minden szülő vegyen részt olyan képzésen, ahol megtanulja, hogyan legyen szülő.
Kortárs támogatás. A kortárs kultúra is hozzájárul a mentális egészség kapcsán való megküzdéshez, hiszen nyomás alá helyezi a fiatalt: jó fejnek kell lennie annak érdekében, hogy társadalmilag elfogadják. Ennek megfelelően, a fiatalok azért, hogy a csoport befogadja őket, megpróbálnak hamis önképpel benyomást kelteni. Ugyanakkor a szerhasználat segíti a kortársak általi elfogadást, ezáltal könnyebben lehet integrálódni a csoportba, mert jó fejnek tartják a fiatalt és értékelik ezt. Úgy tűnik, a legnagyobb hatása a kortárs csoportnak van a szexuális kockázatokkal járó viselkedésnek, hiszen vagánynak tünteti fel a szexuális élet korai megkezdését, vagány dolog, hogy valakinek több szexuális partnere van, az intim együttléteknek a szexuális komponensére fókuszál az érzelmi helyett, valamint az élvezetet részesíti előnyben a védekezéssel szemben. A kortárs csoport a fiatalok étkezési szokásaira is hatással van, hiszen nehéz ellenállni a gyorskajának, mikor a kortárs csoportban mindenki egészségtelenül étkezik. A kortárs csoportban, valamint a kortársak viselkedésében és attitűdjeiben beálló változások kulcsfontosságúak a fiatalok jóllétének fejlődésében.
Közösségi támogatás. A szülőktől és társaiktól kapott támogatás mellett, a fiatalok a közösségi támogatást is fontosnak tartották jóllétük javítása szempontjából. A résztvevők úgy vélik, hogy a közösség érdekelt feleinek együtt kellene működni annak érdekében, hogy online és helyszíni projekteket valósítsanak meg a közösségben és az iskolában egyaránt azzal a céllal, hogy növeljék a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét, több lehetőséget biztosítsanak szexuális egészséggel kapcsolatos oktatási programokban való részvételre, csökkentsék a drogokhoz való hozzáférést, kövessék nyomon és büntessék az erőszakos cselekményeket, növeljék az egészséges ételhez való hozzáférés lehetőségét, valamint fejlesszék a testedzéshez szükséges infrastruktúrát. Emelett, mindezeknek az szereplőknek, együtt a közösség minden tagjával, csökkenteni kellene a fiatal generációra helyezett nyomást, és meg kellene változtatniuk a fiatalokkal szembeni attitűdjüket, hogy a fiatalokért és ne ellenük cselekedjenek.
2.2. AZ ÉRDEKELT FELEK SZEMPONTJAI
A válaszadók nagy többsége szerint a serdülők nincsenek bevonva azoknak a döntéseknek a meghozatalába, amelyeknek a saját szükségleteikkel állnak kapcsolatban. Kolozsváron nincsenek olyan terek és lehetőségek, ahol a különböző háttérrel és társadalmi-gazdasági kontextussal rendelkező serdülők és fiatalok érintkezésbe léphetnek, erős polgári társadalmi értékeket alkothatnak és demokratikus értékek által vezérelt magatartást alakíthatnak ki. Az érdekelt felek az alábbi, részvételi lehetőséggel és önállósággal kapcsolatos problémákat emelték ki a fiatalok kapcsán:
- A város nagyszámú iskolán kívüli tevékenységre kínál kulturális, oktatási, civil szférába tartozó, kikapcsolódási stb. lehetőséget, ezekhez azonban nem mindenki fér hozzá egyenlő mértékben (centrum-periféria, társadalmi hovatartozás);
- A fiatalok részvételi lehetősége olyan döntéshozatali helyzetekben, amelyek a saját életükre vonatkoznak, erősen lehatároltak (városi szinten, az iskolákban, a családban);
- Nagyon korlátozott lehetőségek alapvető életkészségek (önbizalom, érzelemkezelés, kapcsolatkezelés stb.), valamint karrierkészségek (kreativitás, kritikus gondolkodás, felelősségvállalás, együttműködés) elsajátítására;
- A közösségi szereplők nem elég képzettek arra, hogy a fiatal önkénteseket megfelelően fogadhassák be;
- Korlátozott lehetőség a fiatalok önszerveződésére az akciócsoportokban és az érdekeik képviseletére;
- Nagyszámú, a fiatalokat megszólító rendezvény és program kerül megszervezésre, azonban ezek nincsenek kellőképpen az igényeikhez igazítva, hiányzik a szinergia a serdülők és fiatalok számára indított különböző kezdeményezések között.
3. Az érdekelt felek feltérképezése
A Támogató környezet fogalja magába a legnagyobb csoportot (az összes érdekelt fél 44,4%-a), és bimodális, ami azt jelenti, hogy az érdekelt felek túlnyomó többsége az állami intézmények (önkormányzat és kapcsolódó részlegek) és/vagy civil szervezeti szövetségek körül dolgozik, amelyek az utóbbi évtizedben befolyást szereztek és ismertekké váltak. Ez a fejlődés és a professzionalizmus jele, a szereplők jelentős tapasztalatot, know-howt szereztek, és kiterjed hálózatokat alakítottak ki. A legtöbb civil szervezeti szereplő közösségi problémákra (185 projekt), sportra (62), kultúrára /kultúrafogyasztásra (111) és civil szerepvállalásra (55) fókuszál szimbiózisban a politikai szereplőkkel.
Összességében, az AE képezi az érdekelt felek térképnek kemény magját, jól intézményesített, integrált és számos nemzetközi kapcsolattal rendelkezik.
4. Rendszerszintű hiányosságok
SG3.1. A részvétel gátlói és katalizátorai
Hiányoznak a kapcsolatteremtő és a kapcsolatteremtő típusú entitások, amelyek biztosítanák a munkakapcsolatot a fiatalok és a döntéshozók közt, a fiatalok és az őket potenciálisan bevonó szervezetek, valamint az ő közösségi bevonódásukat és döntéshozatalban való részvételüket lehetővé tennék. Okozó tényezők: kapcsolatteremtő entitások hiánya az emberek szintjén (nincsenek kapcsolatteremtő vagy közösségirányító típusú munkahelyek), hiányzó rendszerek (a stratégia, a vízió és a megfelelő információs rendszerek hiánya), hiányzó szervezetek (az érdekelt felek nem rendelkeznek a fiatalok irányításához szükséges kompetenciákkal).
SG3.2. A részvétel és az elköteleződés elismerésének hiánya
Szükség van arra, hogy a már létező elismerési és tanúsítási mechanizmusokat terjesszék, illetve a közösségi bevonódásra, az életképességek elsajátítására való törekvésre, és annak elismerésére szolgáló új formákat fejlesszenek. Olyan formákat, amelyeket a közösség tagjai és a szervezetek általában széles körben elismernek. Okozó tényezők: nincsenek a fiatalok részvételére/elköteleződésére vonatkozó helyi standardok, alacsony a kereslet a tanúsító mechanizmusok iránt, a munkaadók és az egyetemek elvárják a puha és életképességes meglétét, de nem rendelkeznek a meglévő, előzetes tapasztalatok elismerésének mechanizmusával.
SG3.3. A fiatalok részvétele a döntéshozatalban
Meg kell erősíteni a meglévő mechanizmusokat és új mechanizmusokat kell kidolgozni a fiatalok részvételére a helyi döntéshozatali folyamatokban, különös tekintettel azokra a kérdésekre, amelyek közvetlenül érintik őket mind a személyes, mind a társadalmi életben. Okozó tényezők: az új és nem összekapcsolt fiatalok csoportjainak alacsony szintű elérése, az innováció és a kapacitás hiánya a részvétel és az elköteleződés különböző mechanizmusainak alkalmazásában, a generációk közötti összekapcsolódás és együttműködés hiánya.
5. Szakpolitikai ajánlások
P3.1.1. Együttműködési mechanizmusok a fiatalokkal az érdekelt felek széleskörű kapcsolata révén
Mivel a helyi érdekelt felek közötti együttműködés meglehetősen korlátozott, szükséges egy olyan hálózatot kialakítani, amelynek különböző szervezetek emberei a tagjai, és akik szervezetük képviseletében tudnak együttműködni a fiatalságot érintő kérdésekben. Szükség van a fiatal munkavállalókra, akik átveszik a működtetők és a kapcsolattartók szerepét, valamint támogató információs rendszerre.
Javasolt intézkedések:
- Közösségi segítők és fiatal munkavállalók há lózata, amely összekapcsolja az embereket, szervezeteket, kezdeményezéseket és fokozza a horizontális együttműködést;
- Az érdekelt feleket és munkájukat tömörítő adattár;
- Az ifjúsággal kapcsolatos munka erőforrásainak hálózata, amely kulcsfontosságú hálózati csomópontként működik az ökoszisztémában;
- Az ifjúsági szervezeteket összekötő hálózat erősítése és támogatása.
P3.1.2. Együttműködő ifjúsági ökoszisztéma, amely az érdekelt feleket gyűjti össze a legfontosabb területekről: iskolarendszer, helyi közigazgatás, üzleti környezet, civil szervezetek szektora
Szükség van a meglévő kezdeményezések összekapcsolására és növelni kell a kolozsvári fiatalok befogadására való képességüket közös programok és szinergiák kifejlesztésével. Szükség van olyan intézkedésekre, amelyek lehetővé teszik, hogy az egyéni kezdeményezések átkerüljenek ökoszisztéma megközelítésbe.
Javasolt intézkedések:
- Erős együttműködési keret kialakításra a fiatal érdekelt felek számára;
- Metropolisz szintű együttműködés lehetővé tétele az ifjúság területén – a metropoliszi térség helyi közigazgatásai közti koordináció az ifjúság ügyeiben (pl. az ADI ZMC révén), az érdekelt felek partnersége és konzorciumok létrehozása, hogy kiterjeszthessék tevékenységüket a teljes metropoliszi övezetre;
- Ifjúsági tanácsadó testületek létrehozása a helyi közigazgatásban, illetve más kulcsfontosságú intézményekben;
- Tanácsadó testület, amely az ifjúsági tanácsadó testületeket támogatná.
P3.2.1. A munkaadók és az egyetemek által elismert igazolások ifjúsági képzésekről és önkéntes programokban való részvételről
Mivel a fiatalok részvétele még mindig korlátozott, és fontosságukat alábecsülik, a fiatalok közösségi elkötelezettségét elismerő és jutalmazó rendszerek arra ösztönözhetik a fiatalokat, hogy aktív állampolgárokká váljanak. Az ilyen tevékenységek során megszerzett krediteket az egyetemek és a munkaadók elismerhetik.
Javasolt intézkedések:
- Rendszer és tanúsítványok kidolgozásra ifjúsági képzésekre, önkéntességre és közösségi bevonódása, integrálva a Kolozsvár Metropolisz Övezet össze ifjúsági kezdeményezését;
- A tanúsítvány jóváhagyása a helyi közigazgatások, egyetemek, a fő üzleti klaszterek és egyesületek részéről;
- Az elismerési és tanulási mechanizmus irányítására szolgáló rendszer és platform létrehozása.
P3.2.2. A fiatalok bevonása valós projektekbe a metropolisz övezetben
Az ifjúságok nemcsak az önkormányzatok és más érdekelt felek szakpolitikái és tevékenységei kedvezményezetteinek kell tekinteni, hanem a közösségépítés aktív és kreatív ügynökeinek is. A fiatalokkal érdemes lenne tanácskozni, és közvetlenül bevonni őket városi programokba.
Javasolt intézkedések:
- Fiatalok és gyakorlott szakértők vegyes csoportjai által kivitelezett, önkormányzati befektetési projektek;
- Az önkormányzat vagy más nagy szereplők egyenrangú partnerként vonják be a fiatalokat tanácskozás céljából a kollektív vállalkozásokba;
- Ifjúsági cselekvési tervek és ifjúsági támogatás minden önkormányzatnál;
- Metropolisz szintű projektmodellek, amelyek a metropoliszi övezet össze önkormányzatánál kivitelezhetőek.
P3.3.1. A fiatalok szerepvállalásának és a döntéshozatalban való részvételének mechanizmusai
Miközben az ifjúságnak vannak lehetőségei a döntéshozatalban részt venni, ezek nem relevánsak városi szinten. A fiatalokat ösztönző rendszereknek minden olyan intézményben létezniük kell, ahol a fiatalok a fő haszonélvezők – mint például az iskolák és az egyetemek – de más állami szervek esetében is.
Javasolt intézkedések:
- Ifjúsági Tanács létrehozása városi és megyei szinten;
- Helyi stratégia létrehozása a fiatalok szerepvállalására / a döntéshozatalban való részvételére;
- Annak a keretnek a konszolidálása és szélesítése, amelyen belül a fiataloknak valós döntési jogkörük van (részvételen alapuló költségvetés-tervezés, Com’ON Cluj, egy képviselő az iskolák vezetőtanácsában), valamint annak támogatása, hogy a sikeres bevonási mechanizmusok más méretekben is újra megvalósíthatók legyenek (pl. Innovatory, Helyi Ifjúsági Tanács);
- A fiatalokat be kell vonni és ki kell kérni véleményüket a kifejezetten számukra készülő terek, vagy a nekik készülő programok tervezésénél (a városi terek tervezésénél figyelembe kell venni a serdülők és fiatalok igényeit és követelményeit – például akadálymentesítés és biztonság, a gyermek szemmagasságának szempontja);
- Élő laboratórium programok, ifjúsági árnyék döntéshozó szerepek (polgármester egy napra, egy tanuló az osztályfőnök egy napig stb.) létrehozása a fiatalok számára;
- Bátorítani kell az olyan szervezeteket, amelyeknek döntéshozói mechanizmusai vannak (zsűrik, versenyek stb.), hogy fejlesszék ki ezeknek a mechanizmusoknak az ifjúságra szabott változatát is;
- Integrálni kell az iskolai tantervbe az olyan programokat és termékeket (kulturális, szociális stb.), amelyek támogatják a fiatalok döntéshozatalát (szerepjáték);
- A metropoliszi irányítás, a metropolisz szintű, ifjúság terén történő együttműködés fokozása (az ADI ZMC vagy más formák révén).
- A roma fiatalok részvételének támogatása, az esélyegyenlőség előmozdítása és a roma fiatalok bevonása a vonatkozó szakpolitikai és döntéshozatali folyamatokba, ideértve a roma közösség képviselőivel folytatott speciális konzultációkat és a roma fiatalokkal való részvételi tervezési folyamatokat.
6. Cselekvési prioritások
(A1) P3.3.1. A fiatalok szerepvállalásának és a döntéshozatalban való részvételének mechanizmusai
(A2) P3.2.2. A fiatalok valós projektekbe való bevonása a metropolisz övezetben
(A3) P3.1.2. Olyan együttműködésen alapuló ifjúsági ökoszisztéma kialakítása, amely a legfontosabb területek érdekelt feleit tömöríti: iskolarendszer, helyi közigazgatás, üzleti környezet, civil szervezeti szféra
F.Támogató környezet
1. Meghatározás
A támogató környezetet támogató, gazdag és változatos intézményi formaként, magán- és a nyilvános térként definiáljuk, amely lakóinak fizikai és érzelmi igényeihez van igazítva, ahol a kockázatok minimálisak és jól szemmel vannak tartva, illetve ahol a mindennapi tapasztalatok támogatják az emberi jólétet. A fiataloknak tápláló közösségekre és megfelelő intézményi keretekre van szükségük egyéni fejlődési potenciáljuk kiaknázásához, de csak olyan mechanizmusok révén válhatnak társadalmi változások ügynökeivé, amelyek erősítik az összetartozás és a felelősség érzetét.
A LEAP kontextusában a támogató környezetet az infrastruktúra, a közösségi szolgáltatások, valamint a szakpolitikai keretek szempontjából vizsgáltuk. A támogató környezet legfontosabb komponenseiként az alábbiakat azonosítottuk: közösen tervezett és közösen kezelt terek és lehetőségek a tanulásra, munkára, játékra és a szabadidő eltöltésére, ifjúsági központok, információs pontok és központok; hozzáférhető lakásinfrastruktúra; jó minőségű szolgáltatások a mobilitás és a közlekedés tekintetében; minőségi egészségügyi, szociális és oktatási szolgáltatások; ifjúsági információs rendszerek, az ifjúsági jogok megfelelő keretrendszere, ifjúsági finanszírozás, ifjúsági stratégia, cselekvési tervek és más szakpolitikák.
2. A résztvevők szempontjai
2.1. SERDÜLŐK ÉS FIATALOK SZEMPONTJAI
2.1.1. Kvantitatív kutatási eredmények
Ebben a szakaszban a támogató környezet 4 kölcsönösen összefüggő dimenziójára figyeltünk. Először arra az infrastruktúrára összpontosítottunk, amelyet a város kínál, beleértve ebbe a biztonsághoz kapcsolódó nézeteket is. Utána a fiatalok nézeteit összesítettük családjukkal kapcsolatban, illetve a családtagokkal közösen eltöltött időre vonatkozóan. Harmadikként annak néztünk utána, hogy a fiatalok hogyan töltik a szabadidőjüket. Végül a diszkrimináció témakörét érintettük.
Biztonság. A biztonság szempontjából az a megnyugtató eredmény, hogy a válaszadók több, mint 50%-a mindig biztonságban érzi magát lakókörnyezetében. A kevésbé megnyugtató eredmény pedig az, hogy a serdülők és fiatalok több, mint 30%-a csak néha, kevesebb, mint 10%-a soha nem érzi magát biztonságban. Miközben Kolozsvár általában biztonságos, úgy tűnik, hogy legfiatalabb lakóinak vannak percepciós problémái a támadástól való félelem témakörében, ezzel foglalkozni kell.
Infrastruktúra. A város infrastruktúrájának legproblémásabb területei: a parkolóhelyek, a kerékpárutak és a szociális lakások hiánya. A fiatalok alig 5%-a tartja megfelelőnek a parkolási infrastruktúrát Kolozsváron. Összességében a legkevésbé jól teljesítő kolozsvári ágazat a szociális lakhatás, amely a virágzó ingatlanpiac és a felfújt ingatlanárak kontextusában aggodalomra ad okot. A válaszadók mindhárom kategóriája – fiatalok, szülők, tanárok – úgy véli, hogy a város megfelelő szocializációs lehetőségekkel és kulturális helyszínekkel rendelkezik. Az infrastruktúra tekintetében a legnagyobb dicséret azoknak a tevékenységi ágazatoknak jár, amelyeket nem a város, hanem magánvállalatok kínálnak, mint például a vendéglátás vagy a fitneszipar. A tömegközlekedést, a közparkokat és a zöldterületeket az egyes kategóriák válaszadóinak több mint 50%-a jónak értékeli.
Társas érintkezés. A többi családtaggal való interakció tekintetében a közös étkezés a leggyakoribb családi tevékenység, de a serdülőknek csak mintegy 50%-a említette, hogy szüleik napi szinten beszélgettek velük vagy hallgatták meg véleményüket. Aggasztóbb az a tény, hogy a fiatal válaszadók csaknem 15%-a azt nyilatkozta, hogy a legutóbbi hónapban egy olyan nap sem volt, amikor a szüleivel együtt szórakoztató tevékenységben vett volna részt. A családon belüli nézeteltérések gyakoriak, különösen, ha a szülők és tinédzser gyermekük közti viszonyt nézzük. Az adatok azt mutatják, hogy a szülőknek valószínűleg több időt kellene kamasz gyerekeikre fordítani, különösen olyan tevékenységek terén, amelyek hasznosak a serdülő fejlődése szempontjából, mint például szórakoztató közös tevékenységek, vagy csak egyszerűen meghallgatni gyerekeiket és gondolataikat.
A serdülők és a fiatalok szabadidejük eltöltésének módjai bizonyos globális problémákra utalnak, amelyeknek lehetnek helyi megoldásai. Egyrészt úgy tűnik, hogy a serdülők szabadidejüket inkább magányos tevékenységekkel töltik, például filmnézéssel vagy zenehallgatással. Aggasztó, hogy a serdülők közül szinte senki nem tölt időt ifjúsági klubtevékenységeken. Az ifjúsági klubokban való szocializáció nagyon fontos a szociális készségek elsajátításához és a társadalmi értékek, például a szolidaritás és a bizalom megteremtéséhez. Amikor ugyanezeket a kérdéseket a fiataloknak (serdülőknél idősebbek) tettük fel, a válaszokból az derült ki, hogy ők szívesebben töltenek időt a barátaikkal, vásárlással vagy sportolással. Ezzel ellentétben az olyan szellemi tevékenységeket, mint az imádkozás vagy a meditáció / jógázás nem részesítik előnyben, a fiatalok csaknem 50%-a soha nem foglalkozik ilyesmivel.
Ez a szakasz nem lenne teljes, ha nem esne szó a diszkriminációról, amely egy olyan jelenség, amely rengeteg interakciós kontextusban jelen van. A hátrányos megkülönböztetés sok új demokráciában problémát okoz a már meglévő társadalmi szakadékok miatt, amelyekből a diszkrimináció újabb és újabb fajtái fejlődnek ki. A válaszokból az derül ki, hogy a résztvevők olyan helyzetekben érezték leggyakrabban diszkriminálva magukat, amelyek a nemmel, hittel, gazdasági helyzettel és az életkorukkal függ össze. Figyelemre méltó, hogy a nem alapján történő hátrányos megkülönböztetést érzők aránya majdnem a duplája a többi háromnak (19%), így a nem a leggyakrabban előforduló megkülönböztetési ok.
2.1.2. Kvalitatív kutatási eredmények
10–14 éves serdülők. A 10–14 éves korosztály esetében a Támogató környezet témakörét behatóan vizsgáltuk online írott interjúkban (n=62). A válaszadókat arra kértük, hogy írják le a helyet, ahol élnek, a problémákat, amelyekkel szembesülnek, mi az, amit megváltoztatnának életterükben, és hogy szerintük milyen lenne egy ifjúságbarát város.
- Élettér. A saját életterük leírásánál a válaszadók nagy része legtöbbször olyan szavakat használt, mint „szép”, „lenyűgöző” és „csodálatos”. A természet (pl. parkok, víz, erdő, fák) volt a leggyakoribb elem, amelyet a résztvevők az életterükben jelenlévőként említettek, ezt követték az üzletek (élelmiszerboltok, élelmiszerpiac, éttermek, gyógyszertárak, bevásárlóközpontok), szabadidős és játékinfrastruktúra, közintézmények (iskola, templom, kórház, önkormányzati hivatal), tömbházak, közlekedéssel kapcsolatos elemek (buszmegálló, autópálya) és kulturális tárgyak. A résztvevők nagyra értékelték, hogy rendelkezésükre állnak zöldfelületek, ezt követik sorban a társas interakciók számára rendelkezésre álló helyek, a környék csendessége, a sportlétesítmények, a közlekedési létesítmények, a belváros közelségét, valamint a tisztasággal és a tiszta levegővel kapcsolatos szempontok.
- Problémák. A serdülők problémája a lakott területen a zsúfoltság és az intenzív autóforgalom, a biztonságérzet hiánya, a tisztaság, a közlekedés nehézségei és a játszóterek hiánya.
- Változások. Az életterükben tapasztalt problémák megoldására a serdülők az alábbiakat javasolták: (1) hozzáférés megfelelő infrastruktúrához játék és szabadidő céljából (sportlétesítmények, mint például fociés kosárlabdapályák, kerékpárút, tornacsarnok, boxterem, pingpong asztal; életkorhoz igazított játszóterek; zöld parkok, aquaparkok úszás céljából; parkok állatok számára); (2) hozzáférés kulturális infrastruktúrához (pl. könyvesboltok, ifjúsági kulturális központok, mozi); valamint (3) épületek (pl. házak és tömbházak külső felújítása, az iskolák felújítása, az egész lakónegyed felújítása), utak (pl. az utcák leaszfaltozása és megvilágítása) és zöld területek (pl. fák ültetése, zöld terek létrehozása) felújítása. A résztvevők kifejezték, hogy szerintük egy ifjúságbarát városnak a következőkkel kell rendelkezni: 1. jellemzők: legyen tiszta (szennyezésmentes, szemétmentes, tiszta és felújított épületek), nincsenek forgalmi dugók, műszakilag fejlett, tele van színekkel és fénnyel, biztonságok, szép és kicsi; és 2. létesítmények: zöld területek, életkorhoz igazított játszóterek, sok sportlétesítmény, beleértve uszodát is, relaxációs területek/parkok, ingyen elérhető játékok és könyvek, elérhető művészeti órák, mint tánc, festészet, ének, sport, ingyenes múzeumok, magas minőségű bevásárló területek, amelyek rendelkeznek gyerekbarát éttermekkel, valamint a boltoknak lehetőséget kellene nyújtaniuk a fiatal – állat interakcióra. Több résztvevő is elképzelt egy olyan ifjúsági központot, amely a fentieket mind magában foglalja.
15–24 éves fiatalok. A Támogató környezet témáját közvetett módon az online fókuszcsoportos beszélgetések során (tizenhárom 15–17 éves serdülővel és húsz 18–24 éves fiatallal), illetve az egészségre öszszpontosító World cafe megbeszélés (harmincegy 15–24 éves résztvevővel) keretében tártuk fel:
- A 15–17 éves kamaszok aggodalmaikat fejezték ki a tömegközlekedéssel, a játék és szórakozási lehetőségek infrastruktúrájával, valamint a szolgáltatásokhoz és tevékenységekhez való hozzáféréssel kapcsolatban. A zsúfolt forgalom ugyancsak problémaként fogalmazódik meg a korosztály számára. A résztvevők új szabályozásokat javasoltak a tömegközlekedés terén, beleértve elsőbbségi órákat az egyetemi hallgatók és dolgozni járók számára. Ezen kívül, javasolják a városi kerékpáros közlekedés bátorítását, ezzel együtt a kerékpárral közlekedők jogainak kiterjesztését. Kifejezték ugyanakkor arra való igényüket is, hogy legyen több zöld terület, amely alkalmas játékra vagy a szabadidő eltöltésére, továbbá tanulási tevékenységekre.
- A 18–24 éves fiatalok kiemelték, hogy fontos az olyan szolgáltatásokhoz való hozzáférés, amely növeli a jóllétet. A résztvevők megemlítették az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés jobbítását és az egészségügyi rendszer működésének megértésének szükségességét. A kulturális eseményekhez való hozzáférést is érintették azzal a javaslattal, hogy a kulturális eseményeket (amelyek a városközpontban fordulnak elő leggyakrabban) helyezzék át / terjesszék ki a város más részeire / negyedeire is. Infrastrukturális problémákat jeleztek a lakhatással, a forgalommal és a zsúfoltsággal kapcsolatban. A magas bérleti díjak és a bérleti díjak nagy különbségeinek megoldása érdekében a résztvevők egy online portált javasolták megoldásként, ahol az érdeklődők megtalálhatnák a bérelhető helyeket és ahol véleményt nyilváníthatnak, amelyeket aztán a helyi közigazgatásnak ellenőriznie kell a helyi lakhatási szakpolitika fejlesztéseként. Egy másik megoldás a városrészek újjáélesztése és vonzóbbá tétele volt, amely növelhetné a környéken élő emberek jóllétét. A résztvevők szerint a forgalmi zsúfoltság problémája megoldódni látszik egy metróvonal kiépítésével, a nyugdíjasok számára kijelölt külön utazási idősávval, valamint a Cluj Bike rendszerének kiterjesztésével a metropoliszi övezet kisbácsi és szászfenesi részeire. Az adatközlők megemlítették azt is, hogy több zöldfelületre van szükség a környéken, és a városházának több kulturális eseménybe / fesztiválba kell befektetnie.
- Az ifjúsági egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetősége, elérhetősége, megfizethetősége és láthatósága fontos vitatémaként jelent meg a 15–24 éves fiatalok körében (n=31) a World cafe egészségre koncentráló, online értekezleteinek alkalmával. Ezek a viták sok információt szolgáltattak azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne javítani a közösségi szolgáltatásokat a mentális egészség, a szexuális egészség, a táplálkozás, a fizikai tevékenység, a szerhasználat és az interperszonális erőszak kezelése érdekében a Kolozsvár Metropolisz Övezetben élő fiatal lakosság körében.
2.2. AZ ÉRDEKELT FELEK SZEMPONTJAI
A kérdőívben értékelt három közszolgáltatási típus közül az infrastruktúra a legrosszabb. A válaszadók csaknem 60%-a tartotta elégtelennek / nem hatékonynak, ezt követte az oktatás, majd az egészség. A válaszadók szerint a kolozsvári fiatalok által megtapasztalt problémák közül az egyik legfontosabb az, hogy a város túlzsúfolt, amit azt jelenti, hogy a forgalom egyre növekvő probléma, valamint a szennyezés is egyre növekszik. Mi több, Kolozsváron nincsenek olyan terek és lehetőségek, ahol a különböző háttérrel és társadalmi-gazdasági kontextussal rendelkező serdülők és fiatalok érintkezésbe léphetnek, erős polgári társadalmi értékeket alkothatnak és demokratikus értékek által vezérelt magatartást alakíthatnak ki. Az infrastruktúra rossz minőségéből származó problémákkal azok a fiatalok találkoznak gyakrabban, akik a metropolisz övezetben élnek. Különösen igaz ez a közlekedésre, amely sokkal kevésbé fejlett, mint a városban, és a hozzáférés tekintetében fennáll a szegregáció veszélye. Összességében az érdekelt felek úgy tartják, hogy Kolozsvár jobb kulturális és oktatási infrastruktúrát kínál, mint az ország többi része, ez az infrastruktúra azonban nincs hozzáigazítva a serdülők és a fiatalok igényeihez. Az érdekelt felek által említett egyéb problémák:
- a zöldfelületek alacsony száma: bár a várost természeti környezet veszi körül, annak elérhetősége erősen behatárolt;
- az egészségbarát magatartás elsajátításához szükséges infrastruktúra és szolgáltatások (tornatermek / sportpályák, iskolai menzák) hiánya;
- lakhatás – nagy egyenlőtlenségek tapasztalhatók a lakhatás minőségében; Kolozsváron magasak a megélhetési költségek;
- korlátozott hozzáférés a fiatalok lehetőségeivel kapcsolatos, pontos, rendszerezett információhoz;
- az ifjúsági szektor koherens / stratégiai megközelítésének hiánya.
3. Az érdekelt felek feltérképezése
Az összes érdekelt fél 19 százaléka főként a szabadidővel és az információval, a közösség fejlesztésével kapcsolatos tevékenységekre öszszpontosít. Ez egy olyan ökoszisztéma, amelyet magánszereplők uralnak, és önállóan, helyi szinten működik, főleg több nagy szereplővel lévő szoros kapcsolatok révén, akik brókeri funkciókat is ellátnak. Az ökoszisztéma dinamikusan fejlődik, a szereplők viszonylag jól integrálódnak a rendszerbe, és ők képezik az érdekelt felek leginkább befogadó kategóriáját. Alapvetően a helyi civil társadalom aktív oldalát mutatják be, kihatnak a Kolozsvár Metropolisz Övezet lakosságának életére és a politikára is. A nagy szereplők mediátorként működnek a politikai és társadalmi területek közt. 222 projekt foglalkozik a szabadidős programok (infrastruktúra és szervezés) kérdésével.
A Támogató környezet Támogató környezet az érdekelt felek prizmáján keresztül (a létrehozásuk éve alapján) egy teljes terjeszkedésű, kellően sokszínű szférát mutat, amely a fiatalok számos követelményének / igényének megfelel. A kirekesztettek tipikus problémáit (lakhatás, munkakörnyezet, közlekedés) megoldó lakhatással, jogokkal, stratégiákkal kapcsolatos részterületek azonban nincsenek eléggé lefedve.
4. Rendszerszintű hiányosságok
SG4.1. Városi és szociális infrastruktúra
A város és a metropoliszi övezet jelenlegi infrastruktúrája nem felel meg a fiatalok igényeinek az önfejlesztés, önkifejezés és társadalmi interakció szempontjából. Összességében hiányoznak azok a biztonságos, befogadó és hozzáférhető terek, ahol az általuk választott nem formális tevékenységben részt vehetnének, szocializálódhatnának és szakmai támogatást kaphatnának. Okozó tényezők: az (ingyenes, befogadó, a lakónegyedekben egyenlően elosztott) találkozási pontok, kreatív tevékenységek hiánya vagy nem megfelelő kialakítása, valamint a városfejlesztési projektek és erőfeszítésből hiányzik az ifjúság perspektívája.
SG4.2. Városi élet
A városi kontextus kihívást jelent a serdülők és fiatalok környezete és jólléte szempontjából, hiszen problémák jelentkeznek a mobilitás, lakhatás és várostervezés szempontjából. Kevés a kamasz- és ifjúságbarát közterület. A zsúfolt terek és forgalom befolyásolja a fiatalok életminőségét. Okozó tényező: limitált mobilitás és hozzáférés, megfizethetetlen lakhatás, az önállóság hiánya, zsúfolt városi terek.
SG4.3. Támogató rendszerek és mechanizmusok
Városi és metropoliszi övezeti szinten nincsenek egyértelműen meghatározott ifjúsági intézményi és szakpolitikai keretek. Kevés olyan keret van, amely lehetőséget ad a fiatalokat országos, európai vagy globális szintű kezdeményezésekkel összekapcsolni.
A problémák egyrészt az országos jogi keret hiányosságaiból, másrészt a helyi ökoszisztémák, releváns érdekelt felek bevonásán alapuló kiépítésében tapasztalható korlátozott szakértelemből fakadnak. Okozó tényezők: nincsenek fiatal munkavállalók, valamint hiányoznak a rendszeresen nyújtott ifjúsági szolgáltatások, nincs egyértelmű stratégiai keret a serdülőkkel és fiatalokkal foglalkozó helyi szakpolitikákban, hiányoznak a külön pénzügyi támogatási mechanizmusok.
5. Szakpolitikai ajánlások
P4.1.1. Ifjúsági közösségi központok hálózata az iskolában és a metropoliszi övezet minden lakónegyedének egy-egy rendelkezésre álló terében
A fiataloknak és az általuk választott tevékenységek szánt terek hiánya az egyik leggyakoribb probléma, amelyet a fiatalok (a kvalitatív kutatás során), illetve az érdekelt fele (a konzultációk során) említettek. Bát a komplex, többfunkciós infrastruktúrával rendelkező, az ifjúságnak dedikált központok fontosan, prioritásban előbb áll, hogy minden lakónegyedben biztosítva legyen az ifjúsági programokhoz való hozzáférés.
Javasolt intézkedések:
- egy vagy (ideális esetben) több multifunkcionális ifjúsági központ létesítése;
- a már létező terek megnyitása minden lakónegyedben egy folyamatosan működő ifjúsági program céljából (idő- és térmegosztás): a. iskolák (időmegosztás, az oktatási tevékenység után, illetve hétvégén), b. más terek, mint közmozik, régi kazánházak a lakónegyedekben (térmegosztás).
P4.1.2. Integrált ifjúsági információs rendszer (amely online információs platformot is magába foglal)
A koherens információs szolgáltatás hiánya kiegyensúlyozatlan hozzáférést biztosít az ifjúsági programokhoz, egyes fiatalok közösségeit túlterhelik a részvételi ajánlatok, míg másokhoz az információk nem is jutnak el. A kolozsvári önkormányzat számára az integrált ifjúsági információ rendszernek kellene az egyik elsődleges prioritásnak lennie az ifjúság terén.
Javasolt intézkedések:
- Olyan integrált online platform létrehozása, amely a fiatalok ellátja: hiteles adatokkal az érdekelt területekről (egészség, pszichológia, táplálkozás, technológia stb.), rendszerezett információkkal, amelyek az ifjúsági központokban érhetők el, illetve szolgáltatásokkal és részvételi ajánlatokkal;
- Stratégiai terv kidolgozása a legfontosabb információk nyilvános csatornákon történő terjesztésére;
- Hozzáférés biztosítása a városi információs rendszerekhez (tömegközlekedési kijelzők, városi hirdetési felületek, közösségi média).
P4.1.3. Integrált program a fiatal munkavállalók számára
A megkérdezett fiatalok és érdekelt felek többször is kifejezték, hogy igény van olyan szakemberekre, akik a fiatalok vezetésével, támogatásával, mediációval foglalkoznak, illetve összekötik a fiatalokat a környezetükben zajló programokkal, és segítik őket eligazodni a számukra bemutatott információk és választási lehetőségek közt. Ebben a tekintetben szükség lenne olyan fiatal munkavállalókra az iskolákban tanácsadóként, mediátorként, az ifjúsági központokban pedig segítőként és animátorként dolgozna, közvetítő szerepe lenne az iskolák, egyetemek és a munkaerőpiac közt stb.
Javasolt intézkedések:
- Képesítési program Kolozsváron a fiatal munkavállalók számára;
- Fiatal munkavállalók számára kifejlesztett rendszer, számos alspecializációval;
- Kísérleti program a fiatalok kulcsfontosságú intézményekben való foglalkoztatására;
- Integrált digitális platform a fiatalok számára, amely lehetővé teszi a kapcsolatteremtők munkáját;
- Cselekvési tervet kell kidolgozni a képesített fiatal munkavállalók foglalkoztatására minden iskolában, minden ifjúsági központban és adott állami intézményekben (pl. Egészségügyi Minisztérium, Kolozsvár önkormányzatának Ifjúsági Osztálya, stb.), meghatározott időkereten belül;
- Egy Ifjúsági Osztály létesítése a kolozsvári önkormányzaton belül, és a képesített fiatal munkavállalók ottani foglalkoztatása.
P4.2.1. Olyan tömegközlekedési vonalak kidolgozása a fiatalokkal közösen, amelyek elősegítik hozzáférésüket az oktatáshoz és a szabadidős programokhoz
A városi közlekedés az egyik legproblematikusabb pont minden kolozsvári és a metropoliszi övezet lakói számára, a fiatalokat pedig különösen érintik ezek a gondok. Egyrészt szükség van arra, hogy a fiatalok körében népszerűbbé váljon a tömegközlekedés használata, másrészt új kapcsolatokat kell létrehozni, amelyek a fiatalokat arra ösztönzik, hogy a szabadban töltsék el az időt, kihasználva a várost körülvevő természetet.
Javasolt intézkedések:
- Új tömegközlekedési útvonalak és kerékpárutak kidolgozása a fiatalokkal közösen, ezáltal elősegítve eljutásukat a város és a metropoliszi övezet főbb pontjaihoz (iskolák, egyetemek, ifjúsági központok, sportlétesítmények, kulturális létesítmények, zöldfelületek stb.)
- Kísérleti projekt metropoliszi útvonalakon a szabadtéri tevékenységek ösztönzése érdekében;
- A fogyatékkal élők számára a város elérhetőségének javítása (bejárati utak, rámpák, járdatípus, hang- és tapintótáblák a városi tájékozódáshoz stb.)
- A fiatalok számára a tömegközlekedési rendszer jelenlegi szolgáltatásainak fejlesztése (az iskolai tömegközlekedési szolgáltatás bővítése, az éjszakai tömegközlekedés bővítése, a buszok gyakoriságának növelése hétvégén a metropolisz övezetben).
P4.2.2. A kerékpárhasználat ösztönzése infrastruktúra és könnyű hozzáférhetőség által
A fiatalok szívesen közlekednek kerékpárral. Megfelelő infrastruktúrára van szükség ahhoz, hogy biztosítani lehessen a város és a környező falvak, valamint a városon belüli kerékpárosok biztonságos közlekedését.
Javasolt intézkedések:
- A kerékpárutak térképezése (a városban már létező infrastruktúra, kerékpárparkok, turistaútvonalak);
- Tudatosító és tájékoztató kampányok (a forgalom minden szereplője számára a kölcsönös tisztelet és a biztonsági szabályok vonatkozásában);
- A fiatalok bevonása a zöld város és a tömegközlekedés városterveinek kidolgozásába.
P4.2.3. A fiatalok bevonása olyan városi mobilitási projektekbe, amelyeknek célja a biztonságos és fenntartható mobilitási magatartás ápolása
A zöld mobilitású város irányába történő elmozdulás nagyban a fiatalok részéről történő alternatív mobilitási magatartások elsajátításától függ. Ugyanakkor a biztonság kapcsán meglévő egyéni és kollektív felelősségvállalást, valamint a kölcsönös tiszteletet ösztönözni és ápolni kell már a fiatal kor óta.
Javasolt intézkedések:
- Tudatosság, tájékoztató kampányok és oktatási programok a mobilitással kapcsolatban;
- Ösztönző programok a zöld közlekedésre való bátorítás céljából (ingyenes kerékpárkártya).
P4.3.1. Dedikált ifjúsági stratégia és finanszírozási alap az ifjúsági kezdeményezések támogatására
Mind városi, mind pedig metropoliszi szinten szükség van egy erős ifjúsági szakpolitika kidolgozására. Míg a 2014–2020-as Kolozsvári Fejlesztési Stratégia magában foglalt az ifjúsági stratégiának dedikált részt, ezzel kapcsolatos dokumentumok nem találhatók metropoliszi vagy külvárosi szinten.
Javasolt intézkedések:
- Ifjúsági stratégiák kidolgozása és elfogadása helyi és metropoliszi szinten;
- A metropoliszi övezet önkormányzatai koordinálják az ifjúságot érintő prioritásokat és stratégiai cselekvési terveket;
- A helyi tanácsok és a megyei tanács rendelkezzen elkülönített, speciális alapokkal az ifjúsági programok támogatására;
- Az ifjúsági stratégiák végrehajtásának nyomon követésére és értékelésére létesüljön önálló munkacsoport;
- Olyan finanszírozási cselekvési terv / munkacsoport létrehozása, amely a helyi állami és magánadományozók összehangolt erőfeszítéseit koordinálja annak érdekében, hogy szilárd és következetes és barátságos finanszírozási rendszer keretében történjék az alapok elosztása (beleértve a helyi vállalatoktól az iskoláknak szánt pénzügyi támogatást is);
- Az ifjúsági költségvetések (pl. iskolai költségvetések, helyi pénzügyi alapok az ifjúság számára, részvételen alapuló költségvetés-tervezés az ifjúság számára) átláthatósága és nyomon követhetősége;
- Keret, amely lehetővé teszi az iskolai/iskolával együttműködésben elképzelt ifjúsági kezdeményezéseket: Együttműködési megállapodás a városi önkormányzat, a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség, valamint a helyi közigazgatási intézmények között.
P4.3.2. Az ifjúságnak dedikált programok kiegészítése a tanároknak és szülőknek szánt programokkal
A fiataloknak minden erőfeszítésükben a felnőttek támogatására és biztatására van szükségük, leginkább a szülők és a tanárok részéről. A generációk közti különbségek, valamint az örökölt kapcsolati minták a fiatalokat és a felnőtteket gyakran ellentétes oldalra pozícionálja, vagy pedig a serdülők és fiatalok jóllétét támogató intézkedések végrehajtása nehéz a hierarchikus kapcsolatok okán. Olyan kezdeményezésekre tehát szükség van, amelyek a fiatal – felnőtt kapcsolaton dolgoznak, és közös alapot teremtenek a konstruktív együttműködéshez, és ezek most hiányoznak.
Javasolt intézkedések:
- Olyan tájékoztató és oktatóprogramok szervezése felnőttek számára, amely elősegíti a fiatalok és felnőttek közti konstruktív kapcsolatokat;
- Az ifjúságot érintő minden fontos szakpolitikába és programba integrálni kell olyan speciális eseményeket, amelyeken tanárok és szülők vehetnek részt;
- Szükség van szocializációs estére az iskolában a tanárokkal, szülőkkel és fiatalokkal, amelynek keretében a fiatalokat érdeklő és a szélesebb közösséget érintő témákat lehet megvitatni.
P4.3.3. Kapacitásépítés a fiatal ökoszisztéma számára
A szolgáltatások minőségének javítása és az ifjúság jobb támogatási mechanizmusainak kiépítése érdekében foglalkoznunk kell azok igényeivel és kihívásaival, akik városi és metropoliszi szinten kínálják ezeket a támogatásokat, és meg kell erősítenünk a meglévő érdekelt felek intézményi kapacitását. Továbbá, amint azt az érdekelt felek feltérképezési folyamata mutatja, vannak olyan szakterületek, amelyeket a meglévő érdekelt felek nem fednek le.
Javasolt intézkedések:
- a szervezeti kapacitás fejlesztése képzési programok és hálózati tevékenységek révén a kulcsfontosságú területeken (tényeken alapuló beavatkozások, érdekképviselet, fenntarthatóság, együttműködés stb.)
- megkönnyíteni az újonnan bekapcsolódó érdekelt felek fejlődését, valamint a meglévő érdekelt felek hatáskörét kibővíteni azokon a területeken, ahol még nagy kereslet, de kevés számú szereplő és program van jelen;
- azonosítani kell azokat a szolgáltatásokat, amelyeket át kell szabni / meg kell ismételni, és ki kell dolgozni egy cselekvési tervet a támogatási mechanizmus hiányosságainak orvoslására;
- finanszírozási mechanizmusokat kell ajánlani szervezeti fejlesztés céljából;
- programokat kell szervezni a tapasztalatok és know-how cseréjére a tapasztalt civil szervezetek az új / tapasztalatlan civil szervezetek közt és azok kezdeményezésekre, valamint az erőforrások megosztására az érdekelt felek között;
- támogatás a szervezetek nemzetközi együttműködési kapacitásának növelésére, ideértve a fiatalok határokon átnyúló mobilitási akciókban való részvételét támogató intézkedéseket is.
- civil szervezetek és intézmények támogatása annak érdekében, hogy szolgáltatásaikat fejleszthessék, és nagyobb hozzáférést tudjanak biztosítani a hátrányos helyzetű fiatalok, köztük a romák, más kisebbségek és a speciális szükségletekkel rendelkezők számára.
P4.3.4. A magyar közösség egyenlő hozzáférése, a magyarok és románok magas szintű integrációja ugyanabba a városi ökoszisztémába
Miközben szerves részét képezik a város életének, a magyar közösség fiatal tagjai a nyelvi akadályok és főként a kulturális különbségek miatt különféle korlátokba ütköznek, ha a város által nyújtott bizonyos lehetőségekhez szeretnének hozzáférni.
Javasolt intézkedések:
- Projektek, amelyek lehetővé teszik a román és a magyar közösségek közötti interakciót, beleértve a fizikai és virtuális találkozóhelyeket is;
- Információcsere és a sajátos szokásokra, illetve kulturális viselkedésre való tudatos odafigyelés vizualizáció, humor és egyéb kreatív megoldások segítségével;
- Intézkedések és kezdeményezések a bizonyos szolgáltatásokhoz, eseményekhez és tevékenységekhez való hozzáférés kulturális és nyelvi akadályainak felszámolására;
- A magyar közösség szervezeteinek támogatása, hogy kiterjesszék és megszilárdítsák közönségüket a román közösségen belül is, és a román közösség szervezeteinek támogatása, hogy elérjék a magyar közönséget;
- Olyan lehetőségek megteremtése, amelyek keretében a román anyanyelvű fiataloknak lehetőségük nyílik a magyar nyelv különböző szintű megismerésére.
6. Cselekvési prioritások
(E1) P4.1.1. Ifjúsági közösségi központok hálózata az iskolában és a metropoliszi övezet minden lakónegyedének egy-egy rendelkezésre álló terében
(E2) P4.3.2. Az ifjúságnak dedikált programok kiegészítése a tanároknak és szülőknek szánt programokkal;
(E3) P4.3.1. Dedikált ifjúsági stratégia és finanszírozási alap az ifjúsági kezdeményezések támogatására
(E4) P4.2.3. A fiatalok bevonása olyan városi mobilitási projektekbe, amelyeknek célja a biztonságos és fenntartható mobilitási magatartás ápolása
(E5) P4.1.3. Integrált program a fiatal munkavállalók számára
G.Szubjektív jóllét
Sajátos szempontok
Meghatározás
Az élettel való megelégedettség és a boldogság kifejezések mind a laikus, mind a tudományos nyelvben is használatosak, a jóllét szubjektív dimenzióját hivatottak kifejezni (Warner, 2013)1. A szubjektív jóllét tulajdonképpen a jólléthez, önmagunk felé kifejezett mértéke, és kognitív (az élettel való megelége- dettség révén általános, illetve specifikus életterületek tekintetében is), valamint érzelmi (a pozitív és negatív hatások – például az optimizmus – révén) komponenst is magába sűrít (Diener et al., 1999)2..
A fiatalok szempontjai
A LEAP-projekt keretében a serdülők és fiatalok szubjektív jóllétre vonatkozó perspektíváit két egyszerű kérdés révén értékeltük: „Számodra mi a boldogság?”, illetve „Mi tesz téged boldoggá?”. Ezeket a kérdéseket az online írott interjúk (n=48; 10–14 évesek korcsoportja) és az online fókuszcsoportos beszélgetések (n=33; 15–24 évesek korcsoportja) integráltan tartalmazták.
- A 10–14 éves fiatalok a boldogságot olyan kifejezésekkel határozták meg, mint „egyensúlyi állapot”, „békességesség”, „tevékenységekbe való bekapcsolódás képessége”, valamint „teljes fizikai egészség”. A résztvevők arra a kérdésre adott válaszai, hogy mi teszi őket boldoggá, négy klaszterre csoportosíthatók: társas érintkezés, természettel való érintkezés, tevékenységek és belső állapotok. A résztvevők boldogságához olyan belső állapotok kapcsolódnak, mint örömérzet, nyugodtság, mosolygás, nevetés, jól érezni magát, biztonságban érezni magát, belső béke, belső harmónia, valamint kapcsolati harmónia. A résztvevők boldogsága szempontjából kiemelkedő szempont a családdal és barátokkal töltött idő, továbbá a természetben eltöltött idő séták, kirándulások, famászás, a friss levegő belélegzés, a tenger nézése révén. A boldogság tényezőiként identifikálták az olyan tevékenységeket is, mint a játszás, kulturális tevékenységekben való részvétel (mint rajzolás, tánc, éneklés, olvasás, hangszeren való játszás, bármilyen művészeti alkotás létrehozása), illetve a vallásos jellegű tevékenységekben való részvétel (mint például a templomba járás). Ugyancsak a boldogsághoz kapcsolták a szabadság érzetét, az egészséget, a szerencsét, valamint, hogy ajándékot kapjanak.
- A 15–17 éves fiatalok boldogságdefiníciói olyan szavak körül csoportosulnak, mint „stabilitás” és „támogatás”. A résztvevők arra a kérdésre adott válaszai, hogy mi teszi őket boldoggá, hat fő témakörbe csoportosulnak. Kihangsúlyozták, hogy a családnak és a barátaiknak fontos szerepe van a boldogságuk szempontjából, hiszen a társaikkal fennálló minőségi és kiterjedt társadalmi kapcsolat fontos számukra. Az erőforrásokhoz való hozzáférést a jóllét előfeltételének tekintették, valamint annak eszközeként, hogy részt vehessenek az általuk kedvelt tevékenységekben és hobbikban. Összekapcsolták a mentális egészséget a boldogság állapotával. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az önbizalomhiány, a magas fokú szorongás, a szülők részéről a megértés hiánya negatívan hatnak boldogságukra. A saját maguk számára saját maguk által meghozott döntések alappillérnek számítanak a boldogság tekintetében csakúgy, mint a természet és a természetes környezet jelenléte. A fiatalok boldogsága szempontjából releváns elemként emelték ki a technológia hatékony alkalmazását, valamint a technológiával szembeni pozitív attitűdöt is.
- A 18–24 éves fiatalok a boldogság meghatározásánál olyan leírásokat alkalmaztak, mint: „bárminemű diszkomfort hiánya”, „egyensúly”, „stabilitás”, „következetesség” és „békesség”. A boldogság egyik meghatározása arra az „energia”-fogalomra is utal, amelyet mindannyian merítünk abból a környezetből, ahol élünk, továbbá kiemeli azt a tényt is, hogy a lakónegyedek és az országok, ahol élünk, nagy hatással vannak boldogságunkra. A 18–24 éves fiatalok esetében a boldogságot számos tényező befolyásolja az elérhetőségtől a minőségi oktatásig és egészségügyi szolgáltatásokig, a pénzügyi forrásoktól a fejlődési lehetőségekig. Az adatok alapján a boldogságnak hat fő mozgatórugója körvonalazódik. Az első a boldogságra mint a közvetlen környezet (család és barátok) termékére vonatkozik, de ugyanakkor a nagyobb, távolibb környezetre is, mint például a lakónegyed, ahol a fiatal él. A második mozgatórugó a mentális egészség, mivel az nagyban befolyásolja a boldogságot, különös tekintettel a társadalom által generált szorongásokra és nyomásra. A résztvevők által azonosított gyakori mozgatórugó az ő személyes és pénzügyi megelégedettségükhöz kötődik. Ezen kívül megemlítették a társadalmi kapcsolatokat és a szociális környezetet mint a boldogságukra hatást gyakorló tényezőket, hangsúlyozva a magukon és egymáson való segítés lehetőségét. Végül, a résztvevők egyetértettek abban, hogy az olyan helyzetek, amelyek kimozdítják őket a komfortzónájukból, fontos és pozitív értelemben vett lehetőséget nyújtanak a személyes fejlődésre, valamint a boldogságra.
Kiegészítő adatok
A fiatalok jóllétével kapcsolatban, két másik kiegészítő tanulmány is foglalkozott a LEAP-projekttel párhuzamosan, ugyanabban az időszakban. Ezeket a jelen kutatásba bevont két partner végezte.
- A Kolozsvári Ifjúsági Központ 2020 májusában és júniusában, a Művészet és Jóllét, az Európai Unió finanszírozta Kreatív Európa Program keretében közvélemény-kutatást végzett azzal a céllal, hogy felmérje, hogyan kapcsolódik a művészetfogyasztás a jólléttel a COVID-19 világjárvány kontextusában. A Romániában élő 14–30 éves fiatal korosztály a negatív érzések (pl. „szomorú”, „ellenséges”, „éber”, „ideges”, „félelemben élő”) gyakoribbá válásáról számolt be, míg a világjárványt megelőző időszakban inkább a sokkal pozitívabb „ihletett”, „határozott”, „figyelmes” és „aktív” jelzőket használták. A világjárvány előtt a fiatalok lelkiállapota többségében általában jó volt, a válaszadók felének egészségi állapota pedig kitűnő. A válaszadók több, mint 70%-a tevékenységeit és tanulmányait online folytatta. A válaszadók szerint a világjárvány okozta helyzettel való megküzdésben a legfontosabb stratégiák a különböző típusú művészetek fogyasztása, a szeretteikkel való érintkezés, valamint az alvás voltak. A művészet egyre többet jelent a fiatalok számára, hiszen képes elérni, hogy „jobban érezzék magukat”, és segíti őket abban, hogy „kapcsolódni tudjanak saját emlékeikkel”.
- A PONT által 2020 május–júniusban Kolozsváron és további 7 európai ifjúsági fővárosi címet birtokló városban végzett Boldog Város Felmérés keretében a városról alkotott általános megítélésükről, beleértve szükségleteiket és tevékenységüket általában, valamint a COVID-19 járványválság összefüggésében jelentkező különleges kihívásokról kérdezte a fiatalokat. Arra a kérdésre, hogy a fiatalok hogyan tudnának segíteni Kolozsvárnak, 19%- uk azt válaszolta, hogy „a helyi vállalkozások és ügyek támogatásával”, 16,2%-uk szerint „a törvények betartásával”, és 15,1%-uk szerint a „bevonódás” révén. Szignifikáns csökkenés volt tapasztalható a szokásos állapot és a világjárvány helyzete között az alábbi szempontok tekintetében, 1-től 10-ig terjedő skálán: a személyes boldogság 8,3-ról 6,3-ra, a város boldogságának észlelése 8,1-ről 5,3-ra, és a proaktivitás érzése 8,4-ről 7,3-ra. Az általános biztonságérzet, a lakónegyed biztonságossága, a méltányosság érzése, valamint az egység érzése megtartották értékeiket mindkét helyzetben. A „tiszta” és „hozzáférhető” indikátorok növekedést mutatnak a világjárvány kontextusában (7,9-ről 8,4-re és 7,2-ről 7,9-re). A világjárványt követő három legfontosabb probléma a barátokkal / családdal való fizikai kapcsolatok újrafelvételével (52%), a társadalmi és fejlesztési tevékenységek folytatásával (rendezvényeken, partikon, találkozókon való részvétel stb. - 43%), valamint saját és a családtagok egészségére való odafigyelés (30%). A fiatalok 92%-a szerint Kolozsvár összességében hatékonyan kezelte a COVID-19 okozta helyzetet.
H.Az érdekelt felek feltérképezése - áttekintés
A LEAP-kutatás egyik fontos tevékenysége volt a Kolozsvár Metropolisz Övezetben élők fiatalok szükségleteihez és lehetőségeihez kapcsolható érdekelt felek vizsgálata is. Az érdekelt felek feltérképezésének célja az volt, hogy azonosítani lehessen azokat a szereplőket, amelyek a LEAP jövőbeli célkitűzésire hatással lehetnek. A megalkotott térkép (az érdekelt felek „listája”, „leltára”) tulajdonképpen egy olyan szervezeteket és intézményeket tartalmazó adatbázis, amelyek tevékenységei közvetlenül kapcsolódnak az egészség, oktatás és jóllét területeihez. Összesen 721 ilyen felet azonosítottunk.
TÉMA ÉS HASZNOSÍTÁSI TERÜLET
Az adatbázis egyfajta kataszter, a főbb helyi szereplők – formális státusszal rendelkező érdekelt felek – leltára, amelyek hatással lehetnek vagy hatással vannak a Kolozsvár Metropolisz Övezetben (a továbbiakban KMÖ, amely magába foglalja Kolozsvárt, valamint 19 környékbeli települést (Ajtony, Apahida, Kisbács, Bonchida, Kolozsborsa, Magyarkályán, Kajántó, Csürülye, Kolozs, Erdőfelek, Szászfenes, Gyalu, Magyargorbó, Zsuk, Magyarpeterd, Tordaszentlászló, Magyarszentpál, Tordatúr, Borsaújfalu) élő fiatal lakosság sajátos problémáira. A térkép ugyanakkor tartalmaz néhány olyan attribútumot, amely ezt a populációt jellemzi, és amelyek eszközként használhatók a jövőbeli érdekelt felek azonosításához és a velük való kapcsolatba lépéshez. Az adatbázisban szereplő érdekelt feleknek szerepük van vagy szerepük lehet mind a jogszabályok meghatározásában vagy megalkotásában, mind pedig a konkrét kérdésekkel foglalkozó közpolitikák kidolgozásában, továbbá az azonosított kérdések megoldásához való közvetlen hozzájárulás révén. A lista statisztikailag nem reprezentatív, azonban releváns ezen a társadalmi területen.
Ennek eredménye egy könnyen hozzáférhető adatbázis, amely részletes információkat tartalmaz mindazokról a szervezetekről, amelyek ifjúsági programokat szerveznek a Kolozsvár Metropolisz Övezetben; egy jelentés, amely áttekinti az adatbázis fejlesztését, amely információkat is magában foglal a Kolozsvár Metropolisz Övezetben működő érdekelt felekről, illetve, amely bemutatja az adatbázist, valamint az összegyűjtött információk vizsgálatából származó legfontosabb eredményeket.
KUTATÁSI MÓDSZEREK ÉS AZ ADATFORRÁSOK
Empirikus megközelítést alkalmaztunk. Az alábbi módszereket használtuk: másodlagos és nyilvános adatok rögzítése és rendszerezése asztali kutatási módszerekkel, statisztikai adatok elemzése, informális beszélgetések, valamint megfigyelői szerepből történő adatgyűjtés. A kutatás időszaka: március – május. A kutatás során szigorúan betartottuk a hatályos 4 deontológiai normát, illetve az ESOMAR szabványokat, valamint a GDPR rendelkezéseket. Az adatok, valamint azon személyek titkosságát, akikkel megbeszéléseket folyattunk, a jogalkotó által a 677/2001. számú Törvényben ratifikált 95/46/EK Rendelet, illetve az 506/2004. 5. számú Törvényben ratifikált, az elektronikus kommunikációs szektorban a személyes adatok feldolgozására, valamint a magánélet védelmére vonatkozó 2002/58/EK Rendelet biztosítja.
FŐBB EREDMÉNYEK
Ahogyan várható volt, a nagyszámú érdekelt felet a sokszínűség jellemzi (különböző profilok és típusok jogi státustól, tevékenységtől, mérettől, költségvetéstől, célcsoporttól, a tevékenység természetétől függően).
Az érdekelt felek nagy része kis szereplő, akiknek ereje és befolyása kismértékű, akik leginkább kevés számú alkalmazottal dolgoznak, nincs folyamatos és/vagy látható tevékenységük, kis projekteken dolgoznak az elérhető finanszírozási lehetőségek függvényében.
Bár az érdekeltek populációját nagy változatosság jellemzi, a szereplők között markáns egyenlőtlenség van, szféráik rendkívül aszimmetrikusnak és több befolyásos csomópont köré koncentrálódnak. Egyfelől ott vannak a „nagyok”, azaz az a kevés számú érdekelt fél, akiknek nagy vagy nagyon nagy költségvetés áll rendelkezésükre, erejük és befolyásuk van, jól intézményesültek és profeszszionalizáltak. Másfelől beszélhetünk a kis költségvetésűek nagy csoportjáról, akiknek befolyása elhanyagolható, és attól a környezettől függenek, amelyben működnek.
A nagy érdekelt felek tulajdonképpen olyan brókerek, akik a termeléshez és a kereskedelemhez a know-how, a szakértelem és az információ révén járulnak hozzá. Mivel a középpontban vannak, meghatározzák annak a társadalmi közegnek a struktúráját, amelyben az érdekelt felek működnek, illetve meghatározzák az érdekelt felek közti kapcsolatokat is. Egyes esetekben ugyanakkor közvetlen vagy közvetett finanszírozói szerepet is betöltenek.
Hasonlóképpen, jelentős aszimmetria mutatkozik azon érdekelt felek közt, akik állami szereplők (itt gondolunk a helyi közigazgatásra, amely közpolitikákat fejleszt és ültet gyakorlatba, mint helyi tanácsok, igazgatóságok, osztályok, ügynökségek), illetve akik civil szervezetek. A politikai pártok is egy nagyon jól meghatározott csomópontot képviselnek. Ezért az érdekeltek szintjén nincs egyensúly az állami szereplők és a helyi szinten szervezett és működő társadalmi szereplők között.
Az egyetemek és az iskolák egy másik hatalmi pólus, amelyekkel nem nagyon helyezkednek szembe a diákok vagy hallgatók érdekeit képviselő szervezetek, amelyek hozzájárulhatnak a fiatalok sajátos problémáinak bemutatásához, tematizálásához és megoldásához.
Földrajzilag Kolozsvár városában összpontosul az érdekelt felek legnagyobb többsége. Gyakorlatilag abszolút egyenlőtlenség van jelen Kolozsvár mint központ és a többi település közt. Így a vidéki környezet nagyon helyi és nagyon specifikus problémái alul- vagy egyáltalán nem reprezentáltak.
A LEAP prioritásainak és alkategóriáinak kontextusában nagyon kevés érdekelt felet azonosítottunk az egészségügyi területén – a világjárványnyal összefüggésben ez önmagában is probléma –, a tanulás területét pedig egyértelműen az állami egyetemek és a városközponti rangos iskolák dominálják. Valójában a központban lévő nemzeti kollégiumok és a periféria többi iskolája közötti strukturális egyenlőtlenségek okozzák azokat a problémákat, amelyekkel a gyengébb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező családokból származó fiatalok szembesülnek. A „klasszikus” és befolyásos civil szervezeti érdekelt felek inkább a támogató környezet (szabadidő, jogok), a részvétel és bevonódás (kultúra, sport, szakmai kapcsolatok, információ) területére összpontosítanak. Az érdekelt feleknek összesen öt típusát (klaszterét) állapítottuk meg.
I.Az ifjúsági szakpolitikai keret áttekintése
Ha a fiatalok tanulással, egészséggel, részvétellel és támogató környezettel kapcsolatos problémáival foglalkozó szakpolitikákat vizsgáljuk, kettős megközelítést kell alkalmaznunk. Először is ott van a területeken lévő általános szakpolitikák széles skálája, amellyel e kutatás foglalkozott. Ezek ugyanakkor nem minden esetben figyelnek a fiatalokra és speciális szükségleteikre vagy helyzetükre. Természetesen vannak olyanok is, amelyek igen. Másodszor, egyre több az ifjúsággal kapcsolatos, elkötelezett globális, európai, országos és helyi szintű szakpolitika jelentkezik (a román törvények gyenge regionális intézményi háttere miatt a regionális ifjúságpolitikával kapcsolatban jelentős a hiányzó réteg). Van kevés számú olyan szakpolitika is, amely mindkét megközelítést magában foglalja.
Csakhogy ez a dualitás veszélyt is hordoz magában. Mivel a különféle globális, európai, országos és helyi keretek között sajátos területnek tekintik, az ifjúságot mint generációt általában nem tekintik átfogó horizontális prioritásnak, pontosan azért, mert úgy érvelnek, hogy a fiatalok specifikus problémáit a speciális szakpolitikáknak kell megoldani, ami nem feltétlenül történik meg. Ennek a helyzetnek a legnagyobb hatása az ezekhez a politikákhoz kapcsolódó pénzügyi finanszírozásban mérhető. Romániában az ifjúságot megcélzó intézkedések és programok tömegesen alulfinanszírozottak.
Az ifjúsággal kapcsolatos szakpolitikai keretek jövőbeni kidolgozását és megvalósítását célzó város számára sokféle inspirációs forrás áll rendelkezésre a kortársak, nevezetesen a más, hasonló méretű vagy profilú európai városok által kidolgozott gyakorlati modellekben és megoldásokban. Az európai gyakorlati modellekre való összpontosítás, összefüggésben az európai szinten már létező szakpolitikákkal, jó receptet nyújthat abban, hogy Kolozsvár és metropoliszi környezete hogyan szerezhet tudást ezen a téren.
Hiányzik a tágabb földrajzi területen kialakított ifjúsági szakpolitikák beépítése az országos és helyi stratégiákba, ahol azok hatása fokozódhat. Ezeknek a szakpolitikáknak egy másik aspektusa abban rejlik, hogy – néhány figyelemre méltó kivételtől eltekintve – nem részvételen alapuló módon (a fiatalok bevonásával a fejlesztési folyamatba) jöttek létre. Jelentős erők vannak a helyi szereplők támogatásában azáltal, hogy helyi szinten – számos eszköz és mentorálás révén, illetve olyan szereplők hálózata révén, akik ezeket a szakpolitikákat horizontális típusú támogatásban részesítik – ténylegesen érvényesüljenek a szakpolitikák. Négy olyan európai hálózat létezik, amelyek a városokra és a fiatalokra speciális módon fókuszálnak (ami egyébként kulcsfontosságú a fiatalokkal kapcsolatos jövőben városi erőfeszítések esetén). Az ifjúságpolitikai keretrendszer fejlesztése és megszilárdítása közben kiemelten ajánlott Kolozsvárnak bekapcsolódni ezekbe a hálózatokba, amelyek a jövőben állandó hozzáférést biztosítanak a szakmai szakértelemhez, de más városok gyakorlati tapasztalatához is.
2020, úgy tűnik, jelentős mérföldkőnek számít a stratégiai keret végrehajtásának két szakasza közötti átmenet tekintetében. Ezt részben befolyásolja az EU 7 éves pénzügyi kerete, amelyhez Kolozsvár és a metropoliszi övezet igazítja fejlesztési folyamatait, miközben a meglévő ifjúsági stratégia beágyazódik a helyi stratégiába, de az is befolyásolja, hogy a jelenlegi román országos ifjúsági stratégia végrehajtási ideje 2020 végén zárult le.
Sokféle érv szól egy önálló ifjúsági stratégiai keretrendszer megalkotása érdekében helyi és metropoliszi szinten. Olyanra, amely a metropoliszi övezetre összpontosít, mivel a jelen kutatás által
lefedett célcsoport mobilitása, nem áll meg a város határainak, miközben az önkormányzatok jelenlegi adminisztratív előjogai igen. Ennek a stratégiai keretrendszernek az országos, európai és globális szintű, már meglévő szakpolitikákkal összhangban történő megteremtése perspektívát nyitna Kolozsvár számára, hogy jó gyakorlatról kapjon példát arra vonatkozóan, hogy a helyi közösség miként tudja végrehajtani a magasabb szintű politikákat helyi szinten, miközben ténylegesen hozzá is járul e szakpolitikák eredményeihez.
Végül, mint minden szakpolitikánál, a végrehajtás szempontjait is figyelembe kell venni. Ebben az esetben a szakpolitikák különféle szinteken való végrehajtási joga rendkívül diverzifikált attól függően, hogy az egyes intézményeknek bármely szakpolitika vagy stratégia milyen szintű hatáskört biztosít.
J.Következtetések
A LEAP-kutatás eredményei meglehetősen összetett képet alkotnak a kolozsvári metropolisz övezetben (KMÖ) élő serdülők és fiatalok igényeiről és lehetőségeiről A négy elmélet által vezérelt kereszteződő dimenzió mentén: Egészség, Tanulás, Részvétel és Támogató környezet.
Egyfelől a KMÖ jelentős fejlesztésre kínál lehetőséget, mint jó oktatási rendszer, a civil társadalmi szervezetek sűrű hálózata, amely részvételi projektek sokaságába vonja be a fiatalokat, dinamikus munkaerőpiac és folyamatosan javuló infrastruktúra. Továbbá úgy tűnik, hogy a KMÖ-ben élő fiatalok a liberális demokrácia iránt elkötelezett jövőbeli állampolgárok összetartó kategóriáját alkotják, mivel progresszív nézetekkel rendelkeznek az állampolgárságra és a befogadásra vonatkozóan. Másfelől a szükségletek tekintetében (1) a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenség (különösen a városi / vidéki megosztottság) befolyásolja a fenti lehetőségekhez való könnyű hozzáférést; (2) a fiatalok általában nincsenek megfelelő mértékben bevonva az őket közvetlenül érintő döntéshozatali folyamatokba, és (3) a kifejezetten fejlődésükre tervezett infrastruktúra még mindig elmaradott. Ezenkívül (4) az ifjúságot érintő, az egész országban releváns problémák Kolozsváron is jelen vannak, és (5) ezeknek a problémáknak a kezelése nagyon nehéz egy erősen központosított államban; például az oktatás még mindig rosszul kapcsolódik a valós kihívásokhoz, és a munkaerőpiac igényei, valamint a fiatalok részvétele a különféle tanórán kívüli tevékenységekben még mindig erősen korlátozott. Ezekre a problémákra minden olyan érintett szereplő rámutatott, akiket megkerestünk: elkezdve maguktól a fiataloktól, a szülőkön és tanárokon át, el egészen a releváns érdekelt felekig, különösképpen a civil szférából.
Amellett, hogy a KMÖ-ben élő fiatalok szükségleteit azonosítottuk, a LEAP-tanulmány figyelt arra is, hogy az interjúalanyok által megjelölt problémákra megoldási lehetőségeket kínáljon. Az effajta megoldások kidolgozása során az érdekelt felek széles körével folytak kiterjedt tanácskozások. Miután a LEAP alapcsoportja a tanulmányban elemzett négy dimenzió mindegyikéhez kapcsolódóan több rendszerszintű hiányosságot azonosított, a megoldásokat szakpolitikai javaslatok formájában fogalmaztuk meg, amelyek célja, hogy a fiatalok számára több személyes és szakmai fejlődési lehetőséget kínáljon.
Ezek a szakpolitikai javaslatok mind a közintézményekre vonatkozó reformokat, mind pedig a civil szektor által kezdeményezett változtatásokat magukban foglalnak. Röviden összefoglalva: a legfontosabb érdekelt felek iránti legfőbb elvárás az, hogy több szinten lépjenek új szakpolitikák és stratégiai keretek kezdeményezése érdekében, illetve, hogy – akár pénzügyileg akár kezdeményezések, projektek és szolgáltatások révén – támogassák a serdülők és fiatalok problémáinak megoldását, valamint, szükség esetén, támogassák egymás erőfeszítéseit. A szereplők közötti szinergiák sürgősek annak érdekében, hogy lehetővé váljon a hibás és egyenlőtlenül fejlett ifjúsági szolgáltató szektorról egy együttműködő és nagy teljesítményű ökoszisztémára való áttérés, amely megbízható keretekkel és intézkedésekkel képes biztosítani az ifjúság jólétét Kolozsváron és annak metropoliszi övezetében.
- A kolozsvári önkormányzatot felkérjük, hogy vállaljon fel a vezető szerepet és az egyeztetést a metropoliszi övezet helyi hatóságaival annak érdekében, hogy kidolgozhassák a 2020–2030 közötti időszakra vonatkozó ifjúsági stratégiát, valamint ossza el a végrehajtáshoz szükséges támogatást mind pénzügyi, mind adminisztratív kapacitás vonatkozásában. A helyi közigazgatásban ifjúsági osztályt kell létrehozni vagy legalább szakképzett fiatal munkavállalókat kell alkalmazni, akik felelősek lennének a stratégia végrehajtásáért és az ifjúsági programokért. Sürgősen meg kell teremteni az ifjúsági központok hálózatát, a fiatalok döntéshozatalban való részvételének mechanizmusait, és a fiatalokat is aktívan be kell vonni a városi projektekbe, a várostervezéstől kezdve a közösségi akciókig és az innovációig.
- A támogatási programok elindítóit (nemzetközi és helyi adományozók, vállalatok), valamint az olyan szervezetek és intézményeket, mint például a Kolozs megyei Sport- és Ifjúsági Igazgatóság felkérjük, hogy vegyenek részt a fiatalok stratégiáinak kidolgozásában, és szinergiában járjanak el annak biztosítása érdekében, hogy a kiemelt prioritási területek koherensek legyenek és megfelelően legyenek kezelve. Támogatásra van szükség a szervezetek / kezdeményezések megjelenésének és növekedésének katalizálásához a meglévő érdekelt felek által kevésbé lefedett területeken és a helyi szereplők kapacitásfejlesztésében. Felkérjük őket arra is, hogy vegyenek részt a fenntartható és együttműködő ökoszisztéma elősegítésében.
- A Kolozs Megyei Tanfelügyelőségnek mint az Oktatási Minisztérium megyei szintű képviselőjének kulcsszerepe van a helyi stratégiák és programok kidolgozásában és jóváhagyásában. Ezt a jelentős érdekelt felet felkérjük arra is, hogy támogassa a különféle szereplőket az oktatási rendszer hiányosságainak kiküszöbölését célzó projektek megvalósításában azáltal, hogy a fiataloknak életvezetési készségeket nyújt, karrieranácsadást, hozzáférést biztosít az új technológiákhoz és eszközökhöz, valamint tippeket ad az egészségre és a jóllétre vonatkozóan.
- A kolozsvári egyetemeknek szóló ajánlások magukban foglalják a fiatalok számára kedvező környezet kialakításában való következetes részvételüket nemcsak az egyetemekkel kapcsolatos programok keretében, hanem az általános és középiskolás diákok vonatkozásában is. Felkérjük őket, hogy tudományos ismeretekkel támogassák a fiatal ökoszisztéma stratégiai projektjeit, és vegyenek részt pályaorientációs programokban.
- Munkájuk hatásának növelése érdekében, a serdülőkkel és fiatalokkal, illetve az azok érdekében dolgozó helyi szervezeteknek jobb stratégia alapján kell cselekedniük, és programjaikat az elfogadott prioritásokra és az alulkiszolgált csoportokra kell összpontosítaniuk. A közös munkát és az együttműködési keretek létrehozását, beleértve az olyan közös eszközöket, mint a fiatal munkavállalókra vonatkozó standardok, az önkéntességet és a részvétel tanúsítási rendszereinek kidolgozását sürgősnek tekintjük. Ezenkívül felkérjük az ifjúsági szervezeteket, hogy vállaljanak vezető szerepet a serdülők és a fiatalok döntéshozatali részvételi mechanizmusának, az integrált információs rendszereknek, az új szolgáltatásoknak és az ifjúsági központoknak a kialakításában és koordinálásában.
A LEAP kutatási eredményei és javaslatai erős alapot adnak az elkövetkezendő lépések kidolgozásához. Az ifjúsági szektor, valamint a helyi szervezetek, intézmények, helyi hatóságok és a fiatalok képviselőinek közös munkacsoportjai érdekében folytatott érdekképviseleti tevékenységek számára támogatást kínálunk kampányok, projektek és stratégiák kidolgozásában.
Végül, a jelen interdiszciplináris kutatásnak számos korláttal is meg kellett küzdenie. Először, a COVID-19 világjárvány nemcsak az adatgyűjtési folyamatokat, hanem magukat a kutatási eredményeket is befolyásolta. Minden interjú, fókuszcsoport és kérdőív online formában történt, amely a részvétel tekintetében korlátozott interakciónak enged teret. Mi több, amikor a társaikkal való interakcióról, vagy akár az iskolai és a szabadidős tevékenységekről kérdeztük a fiatalokat, azt feltételeztük, hogy válaszaikban tükröződik a lezárás okozta helyzet a kérdőívekben és az interjúkban is. Másodszor, míg az alapcsapatnak tudósok, civil szektorbeli aktivisták és szakértők egyaránt jelen voltak, nem sikerült a közintézmények képviselőit megszólítanunk, legalábbis nem olyan mértékben, ahogyan azt mi szerettünk volna. Harmadszor, azok a fiatalok, akik kutatásunkban részt vettek, nézeteiket megosztották velünk, mind olyanok, akik már részt vettek vagy vesznek különböző projektekben vagy iskolán kívüli tevékenységekben, aminek az a következménye, hogy az olyan fiatalok, akik ilyen típusú tevékenységekben nem vesznek részt, felméréseinkben alulreprezentáltak.
Úgy gondoljuk azonban, hogy mindezen korlátok ellenére, ez a jelentés jelentősen hozzájárul a kolozsvári fiatalok szükségleteinek és lehetőségeinek jobb megértéséhez. A jövőbeni kutatásoknak arra kell törekedniük, hogy azonosítsák a különböző kérdések / igények átfedési / metszési pontjait, és holisztikusan foglalkozzanak velük; túl gyakran a különböző intézmények által végrehajtott projektek szegmentált szemszögből közelítik meg az ifjúság szükségletének kérdését, míg az integrált megközelítés nagyobb hangsúlyozása előnyösebb lenne.
